Talán tavaly ilyenkor jött az ötlet, hogy vegyük meg bátyámtól a telkét és fogjunk neki építekezni. Először még tartottam az egésztől, hiszen ez egy nagy dolog, hogy idézzem bátyuskám szavait: "Nagy fába vágtátok a fejszéteket." Hát mit is mondjak, igaza van. A házépítés sok munkával, utána járással, kiadásokkal jár, viszont az éremnek két oldala van. Sokat kell érte tenni, de nagyon megéri. Egy saját kuckó, a mi otthonunk, ahol együtt éljük le az életünket, letelepszünk, gyere(kek)et nevelünk, kutyus szaladgál az udvaron, virágokat ültetgetek....Ahhhh Istenem, bárcsak már ott tartanánk. Ahogy sejteni lehet, nekifogtunk. Egymást követték az események....telekvásárlás, a levél, hogy tulajdonosok lettünk, majd építészt kértünk fel a háztervek elkészítésére és az egész hivatalos ügyintézésre. Férjecském előmenetelben már megtervezte a házunkat, sok időt töltött vele, hogy végül mindekttőnknek eleget tegyen az elképzeléseinknek. Az építészünknek így már csak apró változtatásokat kellett bevezetnie, amik megjegyzem jobban bejött mindkettőnknek. Azaz a tervek elfogadva, kezdetét vette az engedélyek hosszadalmas beszerzése és az azzal járó ügyintézés. Mi azok a szerencsések közé tartozunk, akiknek ezzel nem kellet foglalkoznia, hanem mindenről építészünk gondoskododt, természetesen térítés ellenében. Hát teltek a hónapok, mindig volt valami jó híre, haladtunk előre......És augusztusban megkezdtük az építkezést. Nagy örömmel fogattuk, de mindekttőnkben még ott volt a FÉLSZ, hogy már nincs vissza út, ezt végig csináljuk. Kezdetét vette az "őrült hajsza".....Így pár hét elteltével képekben osztom meg veletek a helyzetjelentést.
Az alapok, tartófalak készen és a héten beöntötték betonnal azokat is. Arról még kép nem készült, mi sem láttuk még....na de majd két nap múlva....Addig is én gyűjtöm a lakberendezési tippeket....azt hiszem kicsit elhamarkodom...Ti mit gondoltok?:-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése