Kamrarendezés

Nemrég instagramon rátaláltam egy profilra, ami hasznos takarítási tippeket, rendszert, raktározási tippeket és más háztartással kapcsolatos tartalmat oszt meg. Ott leltem rá egy olyan posztra, ami taglalja a takaritandó felüleleteket, feladatokat napi, heti, havi és három havi leosztásban. Annak részeként volt a kamra takarítás, rendszerezése, rendbe rakása. Micsoda véletlen volt! Én épp egy héttel azelőtt csináltam meg, mielőtt megtaláltam az említett profilt.

Viszont még valami elmaradt. Hozzájutottam férj által három fa dobozkához. Először úgy voltam vele minek, van elég tároló doboz a kamrában. Aztán jött egy ötlet és olyannnyir izgatott lettem, hogy másnap, azaz ma meg is csináltam és már készül is róla a poszt. Mondom, hogy izgatott lettem!:-)

Szétrendszereztem azokat a hozzávalókat, melyeket a sütéshez használok. Így lett egy sütőporos, fűszeres kis dobozom, egy cukor-mák-dió-aszalványok közepes dobozom és egy lisztes  nagy dobozom, melyet szemmel láthatóan fel kell töltenem.

És felsuzabadult a régi nagy barna műanyagdobzom, aminek további életéről már vannak sejtéseim.:-)

Befőzés-barack lekvár

Az úgy volt, hogy hozzájutottam egy nagyobb mennyiség sárgabarackhoz, kicsit akarva-akaratlanul. Mivel több volt az, mint amennyit megenni bírunk, üvegben végezték, lekvár formájában. Tavaly eper lekvárt készítettem, és még ribizli lekvárunk is akadt a kamrában a polcon. A ribizlivel kicsit elszámoltam magam, nem lett valami édes, de az eper lekvár egész jó lett. 

Lépésben haladtam a lekvár készítésével. Egyik este kimagoztam a barackokat, következő nap elmostam az üvegeket, és utána pedig neki fogtam. Egyszerű receptet használtam fel, inkább csak alapnak vettem. Miután minden szükséges dolog meg volt hozzá, ledaráltam a gyümölcsöt, majd főzni kezdtem, tettem hozzá cukrot (csakis barna cukrot, vagy mostanában nád cukrot is szoktam használni), majd egy kis csavarral folytattam. Idén a barack levár fahéjjal készült. Nagyon jó ízt ad neki. Hogy miből mennyit tettem, azt nem tudom, most bizalmat szavaztam a szemmértékemnek és az ízlelő bimbóimnak, közbe-közbe kóstolgattam a masszából. Férj szerint, és szerintem is nagyon finom lett az idei barack lekvárunk. 

A robotgép része egy daráló is, ami majdnem kifogott rajtam. Valahogy nehéz volt a darálót összerakni. 

Nem lett sok üveggel, mint régen nagyanyáinknak, de házi, egészséges hozzávalókból és szeretettel készült.

Ezek a cuki díszes anyagok a piacon vásárolt házi szörpös üvegekről meg lekvárokról maradtak meg, így most nagy előszeretettel használtam fel őket.

És már tudom is mi lesz a következő házi lekvárunk alapanyaga. Fügéből és szederből szeretnék majd még befőzni. Sajnos a cseresznyéről már lecsúsztam.

Házi nutella

Drága kuzinomtól kaptam egy fél zacskónyi mogyorót. Azt is a házi fajtából, kedves apósának van otthon mogyoró fája.Ez úton is tiszteletem, és majd még kérnék az ilyen házi kincsekből. Egy ideig csak úgy állt ott magának a kamrában, jól megrágtam előröl, meg hátulról is a témát, hogy mit is készítsek belőle.

Aztán egy délután elkapott az alkotási vágy, és elővettem a már megpucolt mogyorókat, és neki láttam a házi nutella készítésnek. Ezer hála férj keresztanyjának, hogy egy karácsonyi ajándékhoz kaptunk mogyoró pucoló konyhai kelléket is. Pucolás közben meg hívott a kutyadoki, hogy vihetném az állatot oltásra, meg hogy siessek.Mentem is meg siettem is, végül a Samuból felszabaduló energiák megmutatták, hogy máskor így ne. Na de az már egy másik sztori....😊

Tehát elővettem a férjtől kapott csoda konyha gépet. Az étcsokin és tejporon kívül minden hozzávaló előkerült a kamrából és hűtőből, én ezt a receptet használtam fel a jó öreg google barátunktól. 

Ugye írtam, hogy két hozzávaló híján voltam, valahogy helyettesíteni kellet. Mivel a tejpor elhagyható, így a étcsoki helyett szalon cukrot használtam. Igen, tudom milyen kérdés jön most. Honnan a fészke fenéből volt még nekem szalon cukrom itthon?Ez van, mikor az édesanyád csoki gyárban dolgozott egy ideig, és feltankolta a készleteket. Így utólag megsúgom, nem volt a legjobb választás a szalon cukor, de a mogyoró krém, vagy nutella állaga számomra nagyon is jól sikerült így elsőre, az ízén jobban érezni a marcipánt, mint a mogyorót. De sebaj, hande mande, ez a lényeg.😁 Viszont palacsintához, muffinba jó alapanyagként szolgálhat. 

Élveztem a készítését, jó volt valami újjal dolgozni, és főleg azt az örömöt látni férj arcán, hogy:huhaaa de nutellát csinálsz, azta, meg waooo. 

Van egy olyan sejtésem, hogy még születik pár kis üveg házi csoki-mogyoró krém, de az már tejcsokival, vagy étcsokival készülnek.😊

Mikor nincs itthon kenyér

Akkor sütünk, mi sem egyszerűbb. Így volt ez nálunk, mikor is férj feladatának kitűztem: vegyél kenyeret. És ahogy nem lepődtem meg úgy igazán, mikor aszondja, hogy elfelejtette. Mondom, nyugi, nem esünk pánikba, ezt mind magamnak. 😊 Még mielőtt azt gondolnátok, hogy nálunk eperfalván vasárnap délelőtt nincs nyitva bolt, elmondom van nyitva. De azt a bolti kenyeret annyira nem szeretjük, és pékség vasárnap délelőtt lévén zárva volt, sütöttem kenyeret. Hogy még szebb legyen a történet, volt alkalmam kipróbálni az új konyha gépem dagasztó programját. Hát majd el aléltam a szépségétől, mikor tökéletes mozdulatokkal dolgozta össze a kelt tésztának való masszát. Bezzeg az kezecskéim nem ennyire kedvesen bánnak dagasztáskor. Tudom a technikát, meg hogy meddig kell dagasztani, de még nem éreztem úgy rá, hogy olyan lágy legyen a tésztája, mint amit  a gépből kivettem. Utána keleszteni tettem a duplájára, és akkor másodszor majd el aléltam, hogy milyen lágyra kelesztette magát a tészta. Nem is kellet mást tennem, mint csak cipó alakúra formálni, jénai tálba tenni, fedővel együtt és betenni sütni. 20 percnyi és 200 foknyi sütés után le vettem a fedőt, és még 10-15percig szép barnára sült. Egész idő alatt egy pohárnyi vizet tettem a sütő aljába. 

Ez az idáig legjobban sikerült kenyerem, kissé sósabb lett a kelleténél, de még az is csak elenyészően fedezhető fel. Szóval örültem, meg büszkélkedtem kicsit, de csak egy kicsit, hogy máskor is ilyen jól sikerüljön. Egy finom házi csirke húsos kenővel fantasztikus vasárnapi uzsonna volt.😉😊

Ismerkedésem az édes burgonyával

A tegnapi (szerdai) bevásárló körutam során, amit kényelmesen a falunkban intéztem, a helyi zöldséges standnál vettem édes burgonyát, azaz batátát. Nem is tudom, miért ragadt meg rajta a szemem, egyszer csak úgy érzetem vennem kell. Nem hiába, nőből vagyok, mondaná kedves férj. Egyébként mondja is, ha olyanja van.😊 

Ahogy a neten fellelhető receptek között böngésztem, és megtalálta a legtutibb elkészítést, máris összeállt, mi lesz a második fogás aznap. A brokkoli krém leves mellé töltött sült édesburgonya lett. 

Először is a recept azt írta, mossak meg, vágjak félbe két nagyobb méretű édes burgonyát. Hát így tettem, és mostam, félbe vágtam, majd  kb. 30 perc alatt  108 fokra előmelegített sütőben puhára sütöttem őket.Én süldögélés közben megkentem őket egy olivaolajjal, nekem száraznak tűntek. Ezután kivettem őket, és mind a négy félnek kibeleztem a közepét. És hogy mi szerepel a töltelékben, az már csak rajtunk múlik. Lehet egyszerű kis parasztos: apróra vágott vörös hagymát olivaolajon megpirítunk, majd belekanalazzuk a kikapart mélyedésbe, üthetünk rá egy tojást (de vigyázz ne menjen rá az összes sárgája mert kifolyik), majd szórd meg sajtta. A második verzióban a kikapart édesburgonya belet összedolgoztam kockára vágott kolbásszal és kukoricával, harmadízben paradicsomot kockáztam fel és tettem rá mozzarella karikákat, a negyedik töltelék pedig kockára vágott sonka volt sajttal. Mind a négyet, mielőtt még a sütőben landoltak volna 200 fokon, meglocsoltam kicsit olivaolajjal, hogy ne legyen túl száraz. 

Íme a végeredmény:

Férjenk és nekem is nagyon bejött az új íz. De, mint mindig az elején kicsit paráztam, hogy ízleni fog-e majd neki. Szereti, ha kísérletezem, igaz én is, de ha valami nem úgy sikerül, ahogy azt elvárom magamtól, akkor ihaj-csuhaj, meneküljön mindenki.😆 Olyankor még Lui is megsunyik.😅

Nagyon örülök, hogy ott akkor a zöldséges standnál egy hirtelen gondolattól vezérelve két nagy édesburgonyát hoztam haza. 

Nagyon szeretjük a krémleveseket is, és legközelebb már azt próbálom ki. 

Levendulás muffin

Ugye hát Tihanyból nem lehetett levendula nélkül hazajönni.😊 Itt azonban nem ér véget a történet, a leszedett anyagot fel is kell dolgozni. Mindenképpen szerettem volna sütéshez (is) felhasználni belőle. Tihanyban a leveseken kívül levendulás sütemények is készültek. Mivel új alapanyaggal dolgoztam és nem ismerem még annyira, így egy könnyebb receptet választottam. Így esett a választás muffinra. Egy baki volt, hogy nem volt itthon sima liszt. Ekkor jött képbe Zsófi, hogy őt megkérem hozzon nekem a boltból lisztet. Nahát kérem szépen egy kis "baleset" után erre is sor került. Miután minden hozzávaló a munka felületen virított, így nem állt az utunkban már semmi. 

Minden alkotóelem a helyére került, így kaptunk egy szép csomó mentes masszát, amit Zsófival felváltva szétkanalaztunk a formákba, majd a 107 fokra előmelegített sütőben landoltak és vagy fél órán belül készre sültek. 

Sikerült még a zumba óra előtt elkészülnünk velük, ahova Zsófival együtt mentünk. És utána még az utolsó lépésként felkerült a csokis máz a tetejükre. 

A gyerekeknek is küldtem belőle, hiszen nagyrészt Zsófi csinálta, és a másnapi osztály kirándulásra is vittek magukkal.

Eper lekvár ala Veressné módra

Eper szedés után nem jöhetett más, mint eper lekvár befőzés. Így dukál, nem igaz? Hát igen, hogy válaszoljak a saját kérdésemre. Az igazat megvallva teljesen egyedül még sosem főztem be lekvárt. Anyuval rendszerint, amit lehetett befőztünk még leánykoromban (hihi, leánykoromban, érdekes ez így, de hát ez az igazság😉😊), néha már nem csak önszántamból segítettem, hanem mert elvárás volt. 

A befőzés körüli dolgokat mindig is nagy nyűgnek tartottam. Mostanáig. Valahogy fejben hozzánőttem a feladathoz. Most én magam csináltam, kettőnknek. Hogy a őszi-téli napokon együnk egy kis tavaszt. Juuuj de jó is lesz majd! 

Ami az előkészületeket illeti, nem volt meg minden száz százalékosan. De ezért is jön jól néha, hogy "az alma nem esett messze a fájától."Így aztán anyunál feltankoltam kis üvegekből meg cukorból. Az üvegeket gyorsan csili-villire(bátyus szava járása) mostam, majd lépésről lépésre haladtam a receptben. 

Háromszáz gramm eperből készítettem a lekvárt. Tíz percre kb. vízbe áztattam, hogy az eper minden porcikájából kiázzon a por és a föld maradványok. Majd leszűrtem róluk a vizet. Ez után megszórtam a 300 g cukorral, és addig hagytam állni az eper mennyiséget, mígnem teljesen el nem olvadt rajta a cukor, s vízben úsztak az eprek. Ezután bot mixerrel széttrancsíroztam (ez meg az én szava járásom) mindet. A kapott epres masszát átöntöttem egy nagyobb fazékba, adtam hozzá egy egész citrom levét, s addig főztem, míg nem habos lett a teteje.Egy tesztet is elvégezhetünk. Egy kisebb tányérra csepegtessünk a lekvárból, és ha már nem folyik szét, akkor jó. Ha sűrűbb állagút szeretné, hát akkor főzd tovább.Én is így tettem. 

Aztán ha a főzéssel megvagy, még forrón adagold a tiszta üvegekbe, majd zárd le légmentesre. Utána a állítsd fejre az üvegeke úgy 5 percre, majd rakd el őket 24 órás száraz dunsztba.

A végén minden üveget színes matricával díszítettem és ráírtam EPER 2017.

Nem a harmadik kezemmel fotóztam. Férj volt olyan kedves és nem hagyta ki a pillanatot, mikor megtelik az első üveg.

A többit zacskóba tettük és lefagyasztottuk, még jól jönnek a szűkes napokon.

Ennyi lett.

Olyan jó érzéssel töltött el,  mikor a lekváros üvegek helyet kaptak a kamrában. Anyu már kért is egy et belőle kostolónak. Egy kis tálkával maradt ki. Abból mindjárt másnap fogyasztottam reggelire. Szerintem az íze rendben van, azt eltaláltam, de lehet sűrűbbre kellett volna. Sebaj a cseresznye lekvárom jobb lesz.😉

A nem sütemény

A hétvégén férj szülei látogattak el hozzánk. Oci születésnapját illően megünnepeltük. Most Erika, férj anyukája volt a soros. Ami az ajándékot illeti, egy részével már pénteken elkészültem, a többit meg még szombaton hajtottam be.

 Úgy hozta a sors, hogy pénteken Zsófi nálunk volt, mivel  rovásírás verseny volt a suliban. Más iskolákból is érkeztek  versenyszellemű diákok. Szép, gazdag programmal szórakoztatták a tanulókat és a tanárokat, aminek előnye, hogy elmaradt a tanítás. Így aztán Zsófi lankadatlan lelkesedéssel segített nekem a desszert, a nem sütemény elkészítésében.

Hozzávalók:

• 300 g OREO keksz ledarálva, töltelékkel együtt, 
• 100 g olvasztott vaj,vagy margarin,
• 300 g étcsokoládé, 
•  250 ml főzőtejszín,
• recept szerint eper, én konzerv barackor használtam.

Elkészítés:

A 300 g OREO kekszet ledaráljuk, hozzáadjuk a 100 g olvasztott vajat, vagy margarint, majd egy nagy masszává dolgozzuk össze. A kész masszát szétdolgozzuk egy közepes méretű tortaformában, vagy piteformában. Én szilikonos piteformát használtam. Ha tortaformánk van, azt tanácsos sütőpapírral kibélelni, majd azután az alján szétnyomkodni  az oreos-vajas masszát, úgy, hogy a széle vastag legyen. Majd így a formát betesszük a hűtőbe tíz percre, hogy keményedjen meg a tésztaalap. Ezalatt elkészítjük a csokimasszát. Ehhez én 250 ml főzőtejszínt használtam, felmelegítettem, majd ebbe tettük a felkockázott 300g étcsokit. Hogy legyen kicsit sűrűbb, szórtam hozzá egy kevés keményítőt. Szépen elolvasztani benne a csokidarabokat, addig főzni, míg nem csomó mentes és sűrűbb nem lesz. Ezután a hűtőben lehűlt massza mélyedésébe öntjük a csokis főzetünket, majd szépen eligazítjuk, hogy mindenhol egyenlően legyen. Jöhet ra a gyümölcs, majd 3 teljes órára betteni a hűtőbe, hadd hűljön még tovább.

Másnap a fincsi halas ebédünk és ajándékozás után jó lehűlten fogyasztottuk a nem süteményt. Aminek neve: könnyű csokoládés-barackos torta.

Medvehagyma mánia

 A medvehagymát tavaly ilyentájt próbáltam ki először, ha jól emlékszem. Pogácsa hozzávalójaként használtam fel. Emlékszem aznap került sógornő Pannival kórházba a nagy hányás miatt, és pogácsát küldtem neki férjjel, hogy ne legyen éhes este. Nem gondoltam volna, hogy akkor ilyen meghatározó szerepe lesz egy pogácsának. Talán tudat alatt ezért is nem sütöttem medvehagymás pogit, vagy mert "tényleg" nem találtam más szimpi pogi receptet. 

Ezért is készült medvehagymás kenő, és zsemlye. Ebéd után terveztem neki fogni a sütésnek, de persze megint túlterheltem magam, és nem tudtam, mikor kell leállni. Így fáradtan, de neki láttam. Szerettem volna férjet friss sült zsemlyékkel várni, de nem jött össze, így még akkor keltek mikor hazajött. De sebaj, mert így férj annál jobban érezte a frissen sült medvehagyma illatát, szinte oda volt meg vissza. 

Recept után most egy új blogon vadásztam, amit nemrég kezdtem el követni. Nagyon jó kis összeállítást találtam medvehagymás receptekből, itt megtaláljátok a zsemlyéket is. 

A kenő vaj, apróra vágott medvehagyma, egy LK olivaolaj, egy TK só, egy LK tejföl és két főtt tojás keveréke. Én kb. 200 g-ot használtam, éppen ennyi volt a tégelyben, medvehagymából egy nagy csokornyit (kb. 8 dkg) tettem bele. Egy éjszakára hagyni kell állni a hűtőben az ízek miatt, de férj nem bírta ki, és este a szokásos Lost nézéshez medvehagymás zsemlyét evett medvehagymás kenővel. 

A maradékot meg szépen apróra vágtam, összekevertem egy kis olajjal, bedobozoltam és lefagyasztottam, a tárolási linkért köszönet sógornőnek, 😉 a medvehagymáért pedig MINDEN illetékesnek.😉😊

Almás sajttorta

Vasárnap férj név napja alkalmából láttuk vendégül a szüleit és sógorékat. Jóval előtte már tudtam, mit sütök ez alkalomra. Olyat választottam, amit még soha nem sütöttem. Nemcsak új receptet próbáltam ki, hanem más elkészítési módot is. Egyébként minden új receptet a rokonokon próbálok ki, rajtuk keresztül kísérletezek. Sosem én kóstolom meg elsőnek. Remélem eddig a pitéimmel jól vizsgáztam.😉

Pár nappal előtte szereztem be a hozzávalókat. Mascarponéval, háztartási keksszel még sosem dolgoztam, úgy hogy torta legyen belőle. A háztartási kekszet falunk boltjátban vettem. Éppen akciós is volt, de szokásomhoz híven, amit már férj nagyon jól ismer, kicsit félrenéztem. A nagyobb csomagolású volt leértékelve, és én  melyikből spajzoltam be? Hát a kisebből!  Erről a kedves pénztáros hölgy informált....Na azt hittem mentem füst gőzölög ki a fülemből és orromból, de mondom nem baj, akkor elviszem az utolsó darab nagy csomagolásút is. Férj előtt ezt már elsumákoltam, elég neki megemészteni az ezelőtti történteket. 😊 De tudom, ha ezt elolvassa, már csak röhögni fog.😁

A sütéshez még szombat este, a nagy bevásárlás után fogtam neki. Férj addig kipakolta a vásároltakat. Közbe-közbe tolmácsolt is nekem, ugyanis a recept angolul van írva. Egy időben, mikor még Pozsonyban laktunk, jártam egyéni angol órákra, de a gyomrom valahogy nem vette be a nyelvet, így felhagytam vele. 

Íme, ilyen lett. Sütés után kissé beesett a közepe, de nem voltam szontyi miatta.

Mint mindig, most is leírom, miben változtatnék. Véleményem szerint az ilyen pitéket, vagy tortákat frissibe kell fogyasztani. Én még előző este elkészítettem, hogy másnap ne kelljen ezzel is bíbelődni. Ami viszont kárpótol sok mindenért, hogy Peti sógorom repetát kért. 😊

 Itt még az elkészítés után de még a sütés előtti állapotok uralkodnak.😛

Az utolsó "nyers pillanatok".

A hűtőben lapul még egy mascarpone adag. Szerintem mihamarabb őt is kivégzem. Jöhetnek az ajánlások receptre!

Jaaaa igen, és a recept itt érhető el!!!

Fahéjas-nutellás muffinok

 Advent idején szeretek új sütiket kipróbálni. Az igazat megvallva ezt a muffin már múlt héten elkészítettem. A recept alapján fahéjas porcukorban kell megforgatni az egész muffint. Nekem olyan cukrom nem volt itthon, lusta voltam elmenni a boltba, így amolyan cukrot használtam, ami pedig eléggé ropogott a fogam alatt. Szerintem ez csak engem zavart, a gyerekek felfalták se perc alatt. Aztán nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy már pedig a recept porcukrot követelt, hát akkor kapja is meg. Igen, férj vett is porcukrot. 

Tavaly kaptam én férj szüleitől  ajándékba karis mintázatú muffin papír kosárkákat. Nagyon cukin mutatnak benne a sütik, sőt még karácsonyfás zászlócskák is vannak hozzá, amik kis pálcikára vannak felragasztva, így beleszurkáltam a muffinokba.

Szerintem mindenki érzi,  most jön, hogy de.... Én kicsit változtattam a recepten. Vagyis csak egy lépésben tértem el. Én a fahéjat egyenesen bele a tészta masszába hintettem. Így lett nemcsak szép fahéjas illatú, de fahéjas színű is a muffin. Másod részt meg nem akartam kicsomagolni sütés után a szép karácsonyi kosárkákból. Elrontotta volta az összhangot a pálcikás zászlócskákkal.

Itt még félúton a sütőbe.

Férjnek nagyon bejött, kétszer is felsóhajtott a muffin fölül, hogy milyen finom. Ezért mindig megéri kísérletezni.😉😊

Almás pite

Marha jó vagyok. Egy héten belül ez a második receptes posztom. Ahogy tegnap olvashattátok, elhatároztam, hogy többet fogok sütni. És ma ezt meg is tettem. Nem ültem a babérjaimon. Anyutól kaptunk egy csomó almát, nem hagyhatom őket áttelelni a garázsban... 

Jelen vagyok a pinteresten is. Többek között recepteket is pinelek, így mikor megláttam ezt az almás pitét, tudtam, hogy el kell készítenem. Az eredeti recepten kicsit változtattam. Szerintem azt már hallhattátok tőlem, hogy legtöbbször a magam kénye-kedvére formálok egy sütit. Vagy más gyümölccsel készítem, vagy cukor helyett édesítőt használok, vagy kevesebb cukrot teszek bele, mert nekem már túl édesnek tűnik a sütemény, vagy valami hozzávalót kihagyok. Ez alkalommal kihagytam a diót, ugyanis nem csípem annyira, mert felfúj.  Nagyon szeretek almás pitéket sütni. Nagyon sok variáció létezik. Legutóbb almás palacsintát csináltam, Zsófi bevágott belőle kettő nagyot, Gabi meg négyet.

Egyébként az almás pite a heti menü része volt. Hétfőtől péntekig menü sor van, amit vasárnap férj orra alá dugtam, hogy tisztában legyen vele, milyen kajával várom haza. Mivel már telebeszéltem a fejeteket, hadd jöjjön a lényeg!

Ezután jöhet a másik fele a masszának. A fahéjas almának valami fantasztikus íze van.

És már készen.

Közben rájöttem, hogy az almás-fahéjas süti sütök pontot kihúzhatom az az őszi bakancs listámról. Sőt kettőt is, a sütőtökös pontot is. Na, tényleg jó vagyok!😊