Tegnap Zsófival sütő délutánt tartottunk. Két fajtát és készítettünk, ma csak az egyiket mutatom. Már pár napja lapozgattam a gasztro blogokat, keresve a legjobb a kalács receptet. Találtam is párat, így nem is volt egyszerű a választás. Miután megjöttek az ikrek, hirtelen minden egyszerűbb lett, és tudtam melyiket szeretném megsütni. Zsófi azonnal igent mondott a kuktáskodásra, és meg a konyha köpenyt is jól vette fel. Először, másodszor a külső felével befele akarta magára kötni. Mondom a szívecske van elől. Jaaaa, tényleg....!😀
Szóval mi lányok nekiláttunk játszani a konyha tündéreket, addig a fiúk, Csabi és férj kicserélték a kerekeimet nyáriakra. Közben Gabi is megérkezett, aki egyedül is feltalálta magát, de sütés közben beszélgettünk is, és néha ő is besegített nekünk.
Bevallom kelt tésztákban nem vagyok jó. Átlagban az íze jó, de sikerül legtöbbször túl dagasztanom, azaz keményebbre gyúrom össze a tésztát. Ez miatt nem esek pánikba, mert azért nem lett szörnyű, a gyerekek csak úgy ámuldoztak, mikor kész lett. Aztaaa, huhhhaa meg nézd milyen szép! Na de hogy tudjátok a recept Gabriella konyhájából van. Hát így elnézve az ő kalácsát, meg az enyémet, van még hova fejlődnöm.
Ma reggel már ezt ettük vajjal és anyu házi lekvárjával. Férjnek is ízlett.
De azért szép sorjában:
Ez a második kalács sütés előtt. Zsófi haján melegítettem be a fonási technikát, mág gyakorolni kell.
Az első megsütve.
És egy órával később a másik is.
Mint minden nagy konyhai projket után, következett a mosogatás és rendrakás, amiben már nem volt segítő kezem, de aminek örültem, hogy Zsófi később oda jött hozzám, kérdezve, miben segíthet még.😉😊
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése