Januári kitekintő

Már pár napja halasztom, és csak halasztom a hónapvégi összegzést, pedig épp ezt akartam elkerülni. Nem is tudom mikor telt el január. Az év első hónapja úgy suhant át felettünk, hogy egyszer csak azt vettem észre, február van. Pedig a télies hónapok számomra mindig is olyan vontatottak voltak. Azért persze leírni sem szeretném, mert történtek jó dolgok, is.

www.pinterest.com

Az Új évet köszöntve, és egy új hagyományt teremtve, falunkban megrendezték az első új évi koncertet. Az előadókat nem ismertük, férj kicsit pánikban volt, hogy ugye nem olyan izé-mizé időseknek szóló zenék lesznek. Én sem tudtam, de hát szeretünk művelődni, így hát elmentünk, és nagyon is jó volt. Egy zenész házaspár, az asszony énekelt, a férj meg zongorázott, játszott a nagyoknak és kicsiknek, mert hogy azért voltak gyerekek is, de a mi korosztályunk alig képviseltette magát. Olyan átdolgozott dalok csendültek fel, mint Cserháti Zsuzsa....és khm másra nem emlékszem.

A nagy szervezés mellett az egyik hétvégénk szabad lett, így aztán társultunk azokhoz a túrázókhoz, akik szinte minden évben megteszik az eperjesi turisztikai egyesület megalapítójának emlékére szervezett gyalog túrát a környékünkben. Ebben az évben először egy szomszédos falu turisztikai klub tagjai is eljöttek a meghívásra, így ápolva a falvak közti kapcsolatokat. Jóóó nagy gyalog túra volt, és elmondhatom jobban elfáradtam, mint mikor a Magas-Tátra turista útjait jártuk. Reggel még havazott, de induláskor és egész úton tökéletes túrás idő kísért bennünket. Átsétáltunk a szomszédod faluba a vízi malomhoz, készült egy közös kép is a túrázókról, a helyi polgármester finom házi itókával és szintén házi kolbásszal és szalonnával kínálta a népet. 

A dunatőkési vízi malomnál.

Férj nagy örömére sikerült nyélbe ütni a gyerekekkel való szánkózást. Nagyon kellemes egy közös nap volt, amiről a hideg arc pír, és a gyerekek boldog arca is sokat elárult. Sokszor gyógyír ez nekünk, hogy velük, vagy Panniékkal lehetünk. Teljesen kikapcsol, és nem keringenek a fejemben lehúzó gondolatok,vagy éppen olyan emberek, akik hasonló hatással vannak rám. Ezzel együtt a közös gyereknek még nem jött el az ideje, és nem azért, mert éjjel fel kell hozzá kelni...

Majd január utolsó szombatján is a művelődést választottuk. Hippolit a lakáj című darabot adták elő lakszakállasi amatőr színészek. Jól mulattunk. 

A tanácsadás is köszöni jól van, jelentkeznek újak, van, hogy a konkurencia kliensei keresnek fel. Ez egy nagy kihívás, jól kell teljesíteni, nem ugyanazt nyújtani, és érdekesebbé tenni a tanácsadást. Két következő szak cikkem is megjelent a szokásos hetilapban, amiben publikálok, emellett a MK projekten belül a WHO ajánlásai szerint írtam a normális szülésről, és pozitív visszajelzések érkeztek, érkeznek. Sosem elég a tanulásból, így újabb érdekes könyveknek lettem a gazdája. Belemélyülök a terhesség alatti aroma terápiába és a jógába, és annak jótékony hatásába szülésre való felkészülésre.  Valamint elindítottam egy sorozatot, keddi kérdés cím alatt. Minden kedden közzé teszek egy a  tanácsadás témájával kapcsolatos kérdést, hogy ne csak szak  cikkek és szak blogok megosztásáról szóljon az oldal.

A több gyerekes, szegény körülmények között élő anyuka segítése is folyamatban, de most már hivatalos úton. A MK projekten belül egy csapat tagot sikerült meggyőzni, hogy ennek az anyukának segíteni kell. Erről magyarul, és szlovákul is írtam. Az anyát sikerült meggyőznöm, írja le történetét, hisz csak így lehet valami hiteles. Még nem tettük közzé, sok háttér munka van még addig, míg ezt megjeleníthetjük. 

És kellett már egy kis változás. A másik változás még várat magára...

Élevitel és táplálkozás szempontjából is változtatások álltak be. Jobban odafigyelünk a szemét szelektálására, én heti egy vagy két alkalommal jógára járok, és plusz amit még a kismamákkal is végzek. Mivel teljesen elhagytam az öblítő használatát, az ecet mellé azért még odakívánkozott valami. És ekkor a kedvenc bio kozmetikum boltomban rátaláltam egy levendulás mosóparfümre, és azonnal jött persze velem haza. Mosopórt még a "klasszikusat" veszem, de azt is inkább papír dobozban, így az is végén mehet a szelektív hulladék gyűjtésbe. Én a helyi alap suliba szállítom rendszeresen a papír hulladékot. Mostanában én intézem a bevásárlást, már nem együtt járunk. Nemrég felfedeztem a bio, glutén-és laktóz mentes részleget, és alig lehet onnan elrángatni. A klasszikus bio élelmiszeren kívül (bio joghurt, tejföl, százalékos dzsúszok, darakása, vegeta, majonéz, édességek, kekszek, müzli, különféle kenők, bio juharfa szirup, bio agávé szirup)  találtam bio élesztőt is, aminek az állaga, az illata és a színe is más, mint a klasszikusé, és abból meg a tönköly lisztből, búza lisztből, teljes kiőrlésű sima lisztből készülnek itthon a kenyerek. Valamint megismerkedtem a chia maggal, és valóban olyan jó, ahogy írják. Ja és a glutén mentes pudingra férj mondta, hogy finom. Ilyet engedett ki a saját száján.

😊 

Farsangi fánkjaim.

Ennyit talán dióhéjban....