Kihagytam a karácsonyi és a ház projektes összefoglalót is. Nem tudom miért, pedig mindig nagy örömmel vésem papírra, milyen is volt az elmúlt hónap úgy magában, és a ház szempontjából is. Ezért úgy döntöttem a januári posztban bepótolom a decemberi hiányosságot is. Ez nem azt jelenti, hogy nem történt semmi érdemleges, de ha most nincs ihletem róla írni, akkor nincs, és senki nem szabhatja meg, mit is írjak a blogomra.
kép: pinterest
Szóval akkor karácsonyról egy kicsit... Idén nem tudtam követni a készülődést hétről hétre, úgy mint tavaly, és csak egy ünnepi poszt született az évben. Díszítgetés is megvolt, arról is terveztem írni, de valami oknál fogva nem tudtam írni róla. Képeslapokat küldtem, mint az előző két évben. Adventi takarítást is letudtam. Ablakot mostam, felmostam, függöny csere, portörlés, szóval komplett minden. Az ajándékokat viszonylag hamar beszereztem, két emberke kivételével, akiknek még két nappal az ünnepek előtt hajszoltam az ajándékot, végül szerencsésen. Nem nehéz kitalálni, ki volt az az egyik... Az adventi időszakban sikerült hangolódnom az ünnepekre. Bátyámmal egy fejtágító előadáson vettünk részt, ahol egy magyarországi szív sebész beszélt a régi magyarságról, valamint az adventi várakozás lényegéről. Karácsony váró ünnepség is volt falunkban, ahol az iskolások mutatták be ünnepi műsorukat. Csabi egy pásztor volt, Zsófi pedig Mária szerepében tündökölt. Végül férjjel és bátyámékkal karácsonyi vásárba is eljutottunk egy héttel 24-e előtt. Lángosoztunk, forró csokiztunk, és otthonra filmezéshez übercsúcsszuper finom csokipralinékat vettünk. Még most össze fut a nyál a számban, ha az ízükre gondolok...Szentestét kettesben töltöttük, azaz hármasban, Luit sem hagytuk ki a buliból. Ő is kapott halat.😊 December 25.-én anyuékhoz mentünk közös ajándékozásra, amit Léván folytattunk másnap Tamás keresztszüleinél, ahol minden évben összegyűl a család. Ebben az évben kényszer megoldásként a sütést közösen férjjel végeztük az ügyességem miatt. Azonban ez a közös sütés bejött nekünk, jól szórakoztunk közben. Jövőre is?😉 Ezen a ünnepen nemcsak közeli szeretteimre gondoltam, hanem valahol azokra is, akik szükségben élnek.
A kicsi babával Zsófi, Mária szerepében.
Csabi, az egyik pásztort alakítja.
December 7, Mikulás csomag után folyóparti séta TV- nézés helyett.
Mézeskalácsaim.
A fincsi csoki pralinék.
Sütünk ezerrel, püspök kenyér készül.
December 24., reggeli.
Az első a házban.
Egy kedves szomszédtól.
Ezt a sütit készítettük Lévára, recept innen
Férj újra megmutatta favágói tehetségét. Bátyámnál kivágták azt a nagy diófát, amit még anyum gyerek korában ültetett a papa. Ja és itt tudni kell, hogy bátyám anyu szülői házában él. Jól csinálta a pasi.😉
December 9-én hallgattam kicsit az Anya bajáról, esténként egy izgalmas krimit olvasva nyomoztam a tettes után, tovább dolgoztam személyes fejlődésemen meseterápiás ülés során.
Szilveszterünk meglepően jól telt. Vacsora meghívást kaptunk. Jó kis társaság jött össze. A végén kis tűzijáték is volt. Már maga az egész nap jól telt, ugyanis egy nap két friss anyukának tartottam tanácsadást. És talán ennyi fért decemberbe...
kép: pinterest
Most egy kicsit az óévről. Hol is kezdjem...Legmeghatározóbb pillanata vagy napja az volt, mikor elfoglaltuk a házunkat. Attól kezdve nem volt megállás, folyamatosan haladtunk, fejlődtünk a ház építésben, bár voltak szünetek, mikor nem úgy alakultak a dolgok, ahogy szerettük volna. De az már a múlté, örülünk a jelennek. Az ideköltözéssel megfordult velünk a világ: kedves, jó szomszédjaink vannak, nyugodt, csendes helyen élünk, otthonunkká varázsoltunk 6,4 áros telket (még folyamatban), megnyíltak előttem a lehetőségek, nem érzem magam annyira magányosnak, mint a nagyvárosban, pár lépésnyire van a természet, amit ki is élvezek, zumbára járok, belekóstoltam és még kóstolok a coaching-ba, a meseterápiába, személyiség fejlődés terén férj szerint haladok kifele a kátyúból, több hetes erős derék fájdalmak után jógázni kezdtem és azóta fel tudok gond nélkül kelni az ágyból, sokat vezetek egyedül, fordítóként kezdtem el bedolgozni egy projektbe, önképzést folytatok (bújom a szak könyveket, és szakemberektől olvasok), újra elkezdtem foglalkozni a tanácsadással, ezzel kapcsolatosan kilépve a komfortzónámból cikkeket írok a munkámról és készülőben van egy dolog, amit majd időben megosztok Veletek is
Könyvek terén igyekeztem a változatosságra, végül ezek voltak a 2016-os év szerzeményei, melyek pár nyugodt olvasással ajándékoztak meg.
kép: google
Akkor lapozzunk, és térjünk át 2017-re. Ennek kapcsán kinyomtattam Via Inspirációs naplóját, azt kezdtem ma reggel kitöltögetni. Amolyan óév értékelés és Új év tervezés.
Amit januárban szeretnék:
- élvezni a telet, ameddig tart,
- rokonokat várunk látogatóba, valami finomat sütni,
- befejezni az elkezdett könyvet,
- nem megvágni magam sehol,
- HP 5. részt megnézni a gyerekekkel,
- és úgy általában oldani, ami jön,
- korábban kelni.
Amit ebben az évben szeretnék:
- tanácsadást tovább vinni, szívvel-lélekkel csinálni,
- folytatni a meseterápiát,
- semmit sem megfogadni, mert tudom, hogy akkor görcsösen ragaszkodnék ahhoz az elképzeléshez, amit az év első napján tettem,
- nem görcsölni és szorongani,
- elfogadni, hogy szerethetnek és szeretnek,
- tovább jógázni,
- elfogadni, hogy a múltban történt rossz is az életem része,
- legyőzni a félelmeimet,
- jobban élvezni az életet, kihasználni a lehetőségeket,
- nem feláldozni a saját lelki nyugalmamat mások problémái miatt,
- gyerekek mellett állni a nehéz időkben.
Ezek mind hosszútávú célok, tervek, melyek eléréséhez komoly melót kell letenni az asztalra. Ezzel tisztában vagyok. Bízom benne, hogy az előttem álló 12 hónap ha nem is mindegyik , de legalább is pár pontban sikeres lesz, és nemcsak üres szavak lesznek-voltak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése