Férjecskémmel szeretünk filmezni, közben forralt borozunk, vagy én teazok bebugyolálva plédbe, ő meg issza az élet habos oldala nedüt. Mostanában sikerült nagyon jó filmeket választania férjecskémnek, ami úgy érzem megérdemel egy posztot.
Menedék
Katie (Julianne Hough) menekül. Zuhogó esőben száll buszra, talán maga sem tudja, merrefelé – voltaképpen mindegy is, csak el innen! Aztán, ahogy a háta mögött maradnak a kilométerek, lassan megnyugszik – amikor pedig egy kedves kikötőváros megtetszik neki, szívfájdalom nélkül lemarad a buszról, és ottragad. Keres munkát, kibérel egy házacskát, és hagyja, hogy a gyönyörű vidék, az új meló és otthon varázsa átmossa a lelkét – hátha elfelejti a borzalmakat. De hamar megtapasztalja, hogy ez nem ilyen egyszerű. Az első gond az, hogy az előző életében szerzett lelki sebek megakadályozzák, hogy normális kapcsolatokat alakítson ki másokkal. Amikor pedig mégis sikerül egy sármos özveggyel és tündéri gyerekeivel összemelegednie, akkor az egész idillt veszélybe sodorja egy kísértet a múltból, aki nem más , mint zsaru férje, akinél a toronyban nem volt minden rendben, és beképzelte magának hogy felesége el akarja hagyni. Érzéseit nem tudta kordában tartani, és fizikailag is bántalmazta őt. De erre csak a film közben jön rá az ember, és mikor rájön.....
Az özvegy férj rákban elhunyt felesége előre megírta férjének és két gyereküknek jeles eseményekre (szülinap, diplomaosztó, eskövű) szóló levelet, a leghátborzongatóbb talán az volt, hogy tudta férje újra szerelmes lesz, és a Nőnek is címzett levelet Katie nevével....és hogy honnan tudta a nevét....hát csak a lánynak jelent meg az elhunyt feleség, amit a néző nem érzékel, s azt gondolja tényleg csak egy szomszéd.....
Nekünk nagyon bejött a film.Rég láttam ilyen filmet, és a színészi alakítások is színvonalasak voltak.Csak ajánlani tudom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése