2019. október 8., kedd

Hello október!


Úgy látszik ez valami szokás nálam, hogy sosem érkezem a havi összegzéssel korábban. Legtöbbször megvárom az első hetet, hogy lecsengjen, lehet tudatalatt is. Pedig fejben többször is figyelmeztettem magam, hogy hahó idő van, blogot kellene írni. 😊
Kicsit máshogy vártam most szeptembert, és egyben magát az őszt is. Annyira túlhevültünk a nagy nyári forróságban, hogy már a végén várakozással töltött el a tudat, hogy közeleg a szeptember. Szeretem a meleget, de annak is csak azt a fajtáját, ami még elviselhető. Így, mikor volt egy kis átmenet a nagy melegből a hűvösebbe, én nem vettem zokon. Igaz, még ígz is nagyon változó volt az idő, de az őszi szín kavalkád kárpótol ezért. 

www.pinterest.com


Szeptemberben időt szántam magamra, magunkra, hogy ápoljuk a kapcsolatot. A sok lelki és spirituális magamra figyelés után irány vettem a testi megerősítésnek is. A szomszéd nőkkel tovább űztük a gyors gyaloglást (ja és moziban is voltunk, épp annak a filmnek volt a premierje Csajos este keretén belüla moziban, amit olvasok, szupi egy este volt) , most kimaradt a jóga, de helyette férjjel is többször sétáltunk, ahol nem hiányozhatott Samu sem. Bejelentkeztem egy étkezési szakemberhez. Elvégzett rajtam egy mérést, ami kimutatta, hogy nem is állok olyan rosszul. A súlyommal meg vagyok elégedve, az izom tömegem is rendben van, a BMI-im is tökéletes. Ami kicsit hiányt mutatott, az a szervezetem ásványi anyag tartalma. Összességében a testem 22 évesnek érzi magát. Tökre feldobva jöttem ki az irodájából, letagadva 10 évet. Ezt egy spéci, személyre szabott, egy heti étrend követte. Csak zöldségek, gyümölcsök, víz és magvak. Se kenyér, meg tejtermék sem. Nagy nehezen, kis szabály szegéssel, de túléltem. Azóta, 4.hete étkezem az általa összeállított étrend szerint, amiben ritkán van hús, de még azt sem kívánom. Persze nem minden recept vált be, vagy jött be, kisebb korrigálással követem. Éééés megszerettem a tofut. Sógor nőmet és sógoromat megkérném, ezt most nem olvassák....😊 Nagyon jól lehet kombinálni: pirítóssal, salátához, meleg ételekhez, tojás helyett rántottának. Ízlik, nagyon. Továbbá amikhez volt szerencsém: gránát alma, avokádós-tojásos kenyér, bulgur, balzsam ecet, bor ecet, qnuio, spenót, saláták, póréhagyma, cottage sajt, stb. Ami a meglepő, hogy ízlenek.😊 Kéthetente újabb mérés, és minden ok, nem rosszabodott semmi, viszont energikusabbnak érzem magam, és nem hiányolom a húst. Ja és még férjnek is ízlik pár étel. 😊 Még egy hónap hátra van. 

Megtörtént a suliba a beiratkozás is. Másodikos lettem, szociális munka szakon. Egy előadáson túl is vagyunk, a többi jövő héten vár ránk. Már várom. 

Drága kereszt lányunk, Gabi, felvette a harmadik isteni szentséget, bérmálkozott. Bérmaszülője jelenlétében megígérte, hogy ellent mond a rossznak, és a jó úton haladó felnőtt lesz belőle. Hát igen, már kész felnőtt, és kortársaihoz képest érettebb, komolyabb témák foglalkoztattják. De azért azért megéli az ő korosztályához tartozó dolgokat is.... Amire nagyon büszke vagyok, hogy sokat olvas. A könyv és az instagram harcot vívnak a figyelméért. Úgy látom az első a nyerő, remélem így is marad. Az instgramon nagyon sok olyan dolog van, ami messze van a valóságtól....

Férjjel most is kihasználtuk a szeptemberi szép időt, és kicsit kirándultunk, Samuval együtt. Férjnek, munkáváltás miatt, berendeztük az üres szobát dolgozónak. Többet fog home officeban dolgozni, és kell neki a hely, a tér, meg a nyugi maga körül. Így sok hely szabadult fel a közös dolgozó szobában. Nem is tétlenkedtem, át is rendeztem magamnak, tologattam a bútorokat, lomtalanítottam, takarítottam közben, és tőkre tetszik a végeredmény. 😊

A tanácsadás terén változatlan a helyzet, új jelentkezők is vannak, ismereteim terjesztettem egy egész napos szakmai workshopon, ahol magyarországi védőnők adtak elő munkájukról, szülésről, vajúdásról. Volt szerencsénk, nekünk hallgatóknak, oktató anyagokat kapni, fel is használom azóta. 

A házzal kapcsolatban: férj befejezte a csempézést. A bejáratnál most már egészen beősziesedett. Olyan jó bejönni így a kapun. 😊 Majd arról is hozok képet. 

Szerintem ennyi lenne mára, ennyi fért bele a hónapba. Sajnos telefon híján vagyok, és nem tudom visszanézni a képeket, hol jártunk, mit csináltunk, így ez a poszt most  kép mentes lesz. Pótolom. 

Tervek októberre:


- férjet felköszönteni, ja az már reggel megtörtént, 😊
- elkezdeni agyali a karácsony ajándékokon, talán lesz arról is poszt, én mit szeretnék, és így olyat kapok, amire igazán szükségem van és szeretnék, 
- Lévára menni látogatóba, 
- meg a gyerekeket is meglátogatni, 
- zeneterápiás meditációra elmenni, 
- kiélvezni at őszt, gubacsot szedni, nagyokat sétálni teázni forró csokizni, tököt faragni, 
- könyveket beszerezni a viszgákhoz majd. 





2019. szeptember 23., hétfő

Vasárnapi relax

Erre a helyre már nagyon rég el akartam menni. Közel is van hozzánk, szép helyen is van, kinn a természetben, ahol az ember relaxálni, kiszellőztetni a fejét megy. Máshová készültünk, az lett a B terv. Nagyon jó, hogy B terv lett. Szuper délutánt töltöttünk el, kellemesen éreztük magunkat, élveztük a gyönyörű, napsütötte időt. Sétáltunk egy nagyot, előtte meg tömtük jól a bendőt finom hallal.
Egy nagy zöldes, a Feketenyék(egy szlovák idősebb bácsi szerint a Malý Dunaj) folyó mellett elterülő parkról van szó. Van itt lehetőség sátorozni, grillezni a családdal, nagy sétákat tenni, kis fa hidacskán nézni és belefeledkezni a folyó áramlásába, nézni a természetet, focizni, tollasozni, csónakázni, és kutyát is vinni. 
Samu velünk együtt élvezte a spontán kiruccanást. Szinte minden fűszálat végigszagolt, madarakat hajkurászott, vadászgatott, rohangált. 










A hely egyik tekintetet vonzó része a gémes kút nélkül, valamint a körülötte elhelyezkedő régi, roskadt szekerek. Nekem nagyon bejöttek. Valami, ami valódi, sok mindent megélt dolgok, ami  egykoron az ember életének részét képezték. 




Elől, a parokolóhelyek mellett elterül egy nagy füves rész, a közepén körben rózsák pompáznak és különböző fákat ültettek. Szôp látvány.



A kép nem adja teljesen vissza, de Samu naaagyon sok madarat ijesztett el, akik a bokrok alján meglapulva pihengéltek délutáni sziesztájuk alatt. 


Aminek  a legjobban örülök, hogy férjnek is nagyon jó volt, megpihent, kiszellőztette a fejét. A hosszú séta jót is tett, kellemesen elfáradtunk, amit eperjesi finom és egészséges alapanyagokból készült fagyival és sütivel koronáztunk meg. Természetesen dobozban hoztunk el.


2019. szeptember 6., péntek

Hello szeptember, hello ősz!


Hát az idei ősz csak úgy berobbant! Szó szerint. A tanév nyitó hétfőre esett, vasárnap egész nap tombolt a nyár, lélegzetellállító meleg volt. Ez is szó szerint. Szinte alig kaptunk levegőt, olyan fullasztó hőség volt. Aztán hétfőn meg olyan szeles, esős hidegre ébredtünk, mintha ugortunk volna egy hónapot, és máris október lenne. Azóta azért volt melegedés persze. De ez a nyárbúcsúztató nagyon stílusos volt.



Az augusztus nálunk elég lazán telt. Tettünk-vettünk a ház körül, élveztük az udvart, és a hónap elején még a medencét is.  A csempézés halad, kicsit lassabban a vártnál, de halad, még fugázni kell. Férjnek munka tekintetében stresszesebb időszak van, most sok munkája van, több projekten is dolgozik, és magyaroszági együttműködés is kilátásban van. Nagyon örülök a sikereinek, büszke vagyok rá, és ő is az lehet magára. 

A levenduláim csak úgy virágoznak.

Selmecen elkezdtük, férj szüleivel együtt, rendezni a házat. Kéményjavítás, szobák rendezgetése, takarítás, lomtalanítás, fűnyírás, virágok ültetése, és a gáz bevezetése a házba jelentette eddig a munkát. Természetesen még naaagyon sok munka van hátra, a java részét kiadjuk cégnek, de amit lehet, azt mi megcsinálunk. Viszont nem tudunk két helyen egyszerre dolgozni, be kell osztani, mikor hol vagyunk és mit dolgozunk. 

Munka terén nekem továbbra sincs panaszkodni valóm. Szinte folyamatosan jönnek az új jelentkezők, mikor több a tanácsadás, mikor nem annyira. Örülök annak is, hiszen akkor is vannak. Újságban már rég nem jelennek meg cikkeim, de legalább több időm van a szakblogomra, meg a könyveimre, és más téren fejlődni. A Minority Kidsnél felpörögtek az események, van mit csinálni, ez is inkább agyilag fáraszt le, mint fizikailag, így utána jól esik a kinti a munka meg a mozgás.

Kirándulni ebben a hónapban nem voltunk,. Egy napot voltunk az 5 gyerekkel Selmecen, erről már beszámoltam, és most augusztus végére szervezték meg a szokásos évi családi hétvégét. Köszönjük a szervezést és a sok háttér munkát!
Kikapcsolódásként két estét vacsizós randira mentünk, és a hónap elején lovas színházban voltunk a szomszéd faluban. A jegyekhez ingyen jutottam hozzá, fizetségül az eperjesi nappali táborban végzett egész hetes segítségemért. A színházban a János vitézt adták elő. Nagyon szép,élvezetes előadás volt. 



Jóga-pilatesz sem volt szinte egész augusztusban, de így sem maradt ki a testmozgás. A szomszéd női (addig az apák voltak a gyerekekkel) majdnem minden este gyors gyalogolni mentünk a közeli kerékpárútra. Elmentünk a végéig meg vissza, ami a szomszéd falu határában van, egy óra volt ez időben. Közben beszélgettünk, és minden este másról, és négyen-öten egyszerre nyomtuk. Jó kis kikapcs volt így estére.😊Tamás meg addig beiktatta a sörözős-scifi film nézős idejét. A gyors gyaloglás mellett itt-ott tornáztam is. 

Újdonságként Tamást is rá vettem, hogy jöjjön el egy shiatsu masszázs kezelésre. Az elején kicsit vegyes érzésekkel indult neki, de utána pozitívabbakkal tért haza. Magasabbnak érezte magát, és többet is evett, csak egyszer volt szúrás szerű fejfájása és határozottan jobban érzi magát tőle. Nekem ez már a negyedik kezelésem volt, mondanom sem kell pozitív hatással. Legközelebb szeptember közepén megyünk. 


Szeptemberi tervek:
- MK eseményekre menni, munka az is, meg jó a téma is, 
- szeptember 14-en lesz a beiratkozás a suliba, 
- férj szülinapi ajándékát megtervezni, 
- Gravid info szakblogot irni, 
- elmenni az éves ellenőrzésre a körzeti orvoshoz, a fogorvosi augusztusban abszolváltam, 
- egy lazulós, kirándulós napot töltetni férjjel és Samuval, 
- meglepetést rendeltem Panninak, hogy elsős lett, át is adni neki, 
- betartani a használt ruha szeptember-t a zero waste-en belül, 
- tovább lomtalanítani, 
-Gabi bérmálkozó lesz, részt venni a templomi ünnepén és az ajándékot időben beszerezni, 
- gyerekekkel lenni, 
- fotózni az őszt, 
- elkezdtem újra a havi, mondatos naplót, folytatni. 



2019. augusztus 30., péntek

Selmeci napunk a gyerekekkel


Szerettünk volna a nyáron (is) időt tölteni a gyerekkkel. Úgy volt, hogy külön-külön, de végül a közös nap az 5 gyerekkel jobbnak tűnt, szervezés szempontjából, mert sok volt a program, és így láttuk jobbank. Egy teljes nap csak kinn természetben, a levegőn, TV és telefon nélkül, önfeledt játszással, futkározással, sütögtéssel, énekléssel, amerikai palacsinta sütéssel, beszélgetéssel töltve. 

Reggl felvettük Gabit, Zsófit és Csabit, a lévai nagyszülőknél pedig a két kicsit, Pannit és Kispetit. Mindenki készen várt minket, Panni és Kispeti üdvrajongásától hangzott a lakótelep, mikor megérkeztünk. 

Az összebratyizással nem volt gond, tavaly is így votlunk együtt Selmecen. A program eslő pontjaként megálltunk Počúvadlon. Sétáltunk, játszótereztünk, két helyen is, beszélgettünk, ettünk-ittunk. Visszafele az autóhoz egy nagy atrakcióba botlottunk. Hatalmas buborékokat fujtak a gyerekek jaros víz és egy nagy köteles-pálcikás segédeszköz segítségével. Hát itt el is időztünk, de nem győztük figyelni melyik gyerek mekkora buborékot tud csinálni. Nagyon élveztük. Peti meg élvezett futkosni utánuk.

Selmecen, a nyaralónál tovább folytatták a gyerekek  a szórakozást. Közös játék, futkározás, hintázás következett. Közben szafaládét sütöttünk, Peti szerint csokoládét.😀 Panni nagyon izgatott volt, ugyanis ez volt élete első sütögetése. Szerintem nagyon bejött neki, szépen egyedül sütötte a sajátját. 
Én míg föl-le mentek a dombonoldalon, amerikai palacsintát sütöttem. Volt itt-ott segítségem is. Panni, Peti és Zsófi segített pár palacsinta erejéig. Köriapu meg is örökítette.😊

A délutáni nasi után felmentünk a közeli kilátóba, egy csomó lépcsőn, fenn a kilátónál meg énekelgettünk. Visszamenve a nyaralóhoz kezdetét vették a Veress-Kürti versenyszámok célbadobás, ügyesség és gyorsfutásban. Férj perceken belül kitalálta hogy foglaljuk le még egy-két órára a gyerekeket. Élvezettel versenyzett mindenki, Peti is bekapcsolódott egy időre. 

Ennyi aktivitás után hamar eljütt a 6 óra, amikor is elindultunk vissza a gyerekekkel. Ahogy hagytuk el a falut, még egy közös naaagy hurrááá kiáltásra maradt energiájuk, utána síri csend lett. Peti az első kanyarok után bedobta a szundit, Panni totál csendben maga elé bámulva  pihent, ugyanígy a nagyok is, sőt Zsófi elbóbiskolásában keményen nekidőlt az ablaknak, de ez őt egy cseppet sem zavarta.  

Nagyon jó egy nap volt. A gyerekek szuperul elvoltak együtt, mindenki Petit leste, hogy nehogy szem elől tévesszük. És Peti minden alkalommal  huncut "Itt vagyoook" kiáltása után egyszerre könnyebült meg mindenki. Peti teljesen rácuppanva köriapura, Panni Gabira, Zsófira és Csabira. Én meg úgy mindenkire.😊



Gabi és Panni is rájött az ízére.



Ezt Csabi csinálta.


Az ikrek ügyeskednek.


Petit sem hagytuk ki a buliból. Neki Zsófi segítkezett. 

Csabi tüzett rakott, a többiek meg gyönyörködnek benne.

Peti segíteni akart, hat hagytuk  is őt. Nagyon élvezte, hogy részese lehet a dolgoknak. 






A lányokról is gondoskodtunk, hogy csinosan, szép hajjal menjünk a kilátóhoz. 



2019. augusztus 20., kedd

Könyvek bűvöletében

Az éjjeli szekrényem roskadásig van könyvekkel. Pontosabban a fiókja. És ami könyvek helyszűke miatt nem férnek bele, azok a padlón az éjjeli szekrényem mellett lapulnak. Szeretem, hogy olyan sok olvasnivaló vesz körül, főleg ha új könyvről van szó.Imádom az illatát az új könyvnek. Bár nem veszek kilószámra az újakat, jobbára kölcsön könyvek, ajándékba kért és kapott könyvek és az Új Nő Csere-bere kis házikójából van egy, ahonnan egyet viszel egyet veszel el elv alapján jut könyvhöz az ember. Én többet is vittem, mint vettem el, azokat, amiket nem olvastam végig, mert nem kötött le annyira a történet, vagy olyat, amit elolvastam, de többször nem fogok katergóriába soroltam. 

Ami a könyvek zsánereiet illeti, többfajtáúak. Van köztük szórakoztató regény, egy komoly, egy afrikai nehéz sorsú nőről, kapcsolati tévhiteket feldolgozó, önismereti, önfejlesztős, szerelmi történetes könyv is. Sokszor vetekszik bennem az érzés, hogy melyiket olvassam, de pár napja alkalmazom azt, hogy egy egy-két órát szánok olvasásra, minden teendőm elvégzése után, és sorban olvasok pár fejezet az összesből. Így mindegyikkel haladok, és nem ragadok le csak egy könyvnél, és nem esnek ki részletek a sztoriból. 



A Csábító Toscana egy amerikai házaspárról szól, akik nyugdíjas koruk előtt vesznek egy házat, a rusticot, és felújítsák. A regényben benne minden jellegzetes dolog az olaszokról, a két karakter is nagyon kedves, szimpatikus, az könyv olvasását emellett a vicces, humoros szófordulatok teszik még kellemesebbé. Beáta szomszédaszonnyomtól kaptam, hogy mivel jártunk Toscánában, akkor el kell olvasnom, és nagyon igaza van.  Az első szerelem-Prvá láska egy nagyon szép egyben szomorú történetű szerelmes párról szól, akik fiatal koruk (tinédszerek) ellenére sok mindent megéltek. Gyerekkorban ismerkedtek meg, a gyerekonkológiai kórházban. Mély barátság szövődött közöttük, amiből egy megahatárózó pillanat hatása alatt szerelmi vallomás lett. Helyzetüket nehezíti, hogy elszöktek otthonról, utazásukat segítve autókat kérnek "kölcsön", és egy hirtelen rosszulét után kiderült, a fiúnál kiújult a rák. 


Az Én-ben csupa jó ötletk vannak, melyek fejlesztenek, segítenek a mindennapi életben, szélesítik az ember lákörét, hogy minél pozitívabban éld az életet, és kipróbálj új dolgokat, amikből kellő idő után új szokások válhatnak. A 


A Hyggehez és a Lagomhoz hasonlóan a Lykke is arról szól, hogyan megélni és ne csak túlélni az életet. Még csak pár fejezetet sikerült elolvasnom, a többi könyv mellett, de így is nagyon inspiráló. A dánok nagy hangsúlyt fektetnek a közösségekre, azok kialakítására, funkcióra, a kapcsolatok építésére. Ott pl. közösségi házak vannak, közös kerttel, mindenki azzal és ott segít a másiknak, amivel csak tud, a gyerekek együtt játszanak a közösségi udvaron. Egy holland közmondás szerint, jobb egy jó szomszéd, mint távol élő barátok. Ennek fényében ülik meg minden évben a Szomszédok napját, ahol mindeki ott van, esznek-isznkak, beszélgetnek és jókat nevetnek. Ismerős a helyzet. Mintha mi is ezt csinálnánk a szomszédainkkal.  A párkapcsolatot könyv pedig sok és nagy felismerésekhez vezetett eddig, és még csaka felénél járok. 

És még ami vár rám:




2019. augusztus 10., szombat

Zero waste igyekezeteink #3

Míg nem kezdtem el jobban ismerkedni és többet tudni erről a zero waste-ről,  a szemét hova történő szállításával, illetve feldolgozásával nem igazán foglalkoztam. Nem tudatosult bennem, hogy mennyi szemetet termelünk, ezért az életmódunkban egy ideje tudatosan tettünk és teszünk változtatásokat, köszönhetően az inspirációnak Bea Jonhsontól. 

A táplálkozásban és a bevásárlás terén vezettem be először apró kis lépésenként változtatásokat. Emellett a háztartásban is bevezettem környezet kímélő megoldásokat, és nem utolsó sorba a ruházkodásban, és igyekszem egyedi, személyre szabott ajándékokat csináltatni, ahol kevés vagy nulla a műanyag. Nem mondom, hogy mindig sikerül, de sok mindent máshogy csinálok már, mint régen. És ami még nagyobb öröm, hogy férj továbbra is partner ebben. Igaz nehéz volt neki megszokni, de támogat benne, ő is látja az értelmét, és idővel saját maga jött újabb ZERO WASTE-es ötletekkel. Legújabb általa bevezetett igyekezet, hogy nagyraktáron veszi a sört, üvegeset és visszaválthatósat. 😊

Visszaolvasva az előző ilyen jellegű írásomat, sok dologban nincs változás (inkább megszilárdultak a szokások), viszont sok dologban meg haladtunk előre. 

Táplálkozás terén sok mindenből az egészségesebb alternatívát veszem már rég, de vannak új dolgok is. Tönköly lisztet, kovászos kézművés pékségben készült kenyeret és pékárút, tartósítónélküli kenőket, piacon vett házi gyümölcsöt és zöldséget (mi magunk is termesztünk pár zöldséget), házi tésztát ( karton dobozban, vagy papírzacskóban, ami fogyasztás után megy a szelektívbe), cukorból is barna vagy nád cukrot vásárolok, hentestől veszem a húst  és más hentesárút (frisset, és dobozban, hogy csökkentsük a háztartási hulladékot, darált húsnak valót is dobozban szokom, és itthon ledarálom), üveges biogazdaságban készült ketchupot, bio üveges joghurtot veszek, csapolt tejet a héten próbáltam ki (átforralás után 2-3 napig jó) hozzáadott cukor nélküli csokoládét (a DM-ben találtam tönkölylisztes, nád cukorból, kakaóvajból készült kekszet, azt szoktam tea vagy néha-néha capuccino mellé nasinak). Egy időben rendeltem házi vajat, sajtot, házhoz is szállították, de most piacon vesszük a sajtot, ugyanúgy házit és dobozban vesszük. Továbbá igyekszem kihasználni a nyári gyümölcsöket, és így már sikerült barack és szilva lekvárt befőznöm (még tervben van másból is) fűszereket is nevelgetünk, így azokat majd szárítás után üvegbe teszem, hogy télen azokat használjam főzéshez.

Spajzolgatunk télire.



A nutetla egészségesebb formája és tisztességes üzletelésből származó.




A nasit legtöbbször egy zero waste-s boltban veszem. Igazából a hely egy kávézó, de a tulajdonos minden téren igyekszik követni a hulladékcsökkentést-és mentességet. Az egyhasználatos szívószálról (amit mi is már tudatosan nem kérünk sehol sem) váltott a fémesre, minden lehetséges kommunális hulladékot szelektál, helyi házilag készített, egészséges nasikat, sütiket szolgálnak fel, kapható náluk reggeli is, az is mind minőségi alapanyagokból. Pl. kovászos kenyér házi virslivel és zöldséggel, palacsinta helyi termelőktől vásárolt gyümölcseivel, lekvárjaival, stb. És itt jó ideje mükődtett egy zero waste sarkat, ahol kimérten kaphatsz lebomló papírzacskóban kekszeket, csokis golyót, lisztet, tésztát, rizst, szárított gyümölcsöket, vegán gumi cukrot, hüvelyeseket, pattogtatni való kukoricát, kesudiót, mogyorót, és kapható nála is bio üveges jogurt, valamint csapolt ecetet és olajat is.   





Kávéfőzés terén is vannak változások. Még két éve karácsonyi ajándékként kávéfőzőt kértünk. Műanyagkapszulás volt. Egy idő után, mikor már több területen is igyekeztem nem további hulladékot termelni, kezdett foglalkoztatni ennek a kapszulás kávénak a lecserélhetősége. Gondolkoztam már, hogy rendelek neten cserélhető kapszulákat, de a netes rendelésnek nem igazán vagyok a híva, csak nagy ritkán. Aztán, talán jelzésként, kezdett csődött mondani a kávéfőző, egyre gyengébb és gyengébb kávét csinált. Sok mindennel tisztítottuk, azt hittük a vízkő  miatt, de nem. Nem akartam újat venni, de férj sokáig győzködött, hogy vegyünk darálósat. Egy döntő érv állt mellette: nem kell venni a kapszulákat, amik sok plusz csomagolással járnak. Így aztán invesztáltunk egy újba. A régit meg leadtam egy gyűjtésbe, ahol még javítható, de használható konyha gépeket is elvittek. Így sikerült egy következő levelt ugranunk: papírba csomagolt szemes kávét vásárolok (a papír megy a szelektívbe), a kávé zacc a komposztba, és nem vettem újabb tárolót a kávénak, arra a célra egy régi bon-bonos dísz dobozt használok. 

Mosásban  és a takarításban is váltottam, környezet tudatosabb mosó szereket és tisztító szereket használok. Ezen a téren több márkát is kipróbáltam. Kísérletezni kell, mert még ha ecos is, nem mindegyik távolítja el jól a szennyeződéseket. Van a csapolt alternatíva, az a fajta nekem nem igazán jött be. Így most műanyag flakonban lévő folyékony mosószert (színes ruhákhoz) és öblítőt használok, viszont újrahasznosított műanyagból vannak a dobozok és használat után megy a műanyagot (is) szelektáló zsákunkba, amibe megy ezen kívül a tejes doboz, sörös fém dobozok is. Fehér ruhákhoz papír csomagolású mosóport használok, illetve a ruhákon lévő erős szennyeződésekhez egy másik papírban csomagoltat, ami használható más célokra is. Az utóbbival pl. gyönyörűen kitisztítottam a WC-ben a mosdó lefolyóját a konyhai mosdó lefolyóját is. Úgy érzem ezek most beváltak. A fürdőszoba és WC tisztítására is környezetkímélő szereket használok, nem tartalmaznak vegyszereket.








Mióta egyre több cikkben hangsúlyozzák, hogy a ruhaipar a második ipar, ami a legjobban terheli a környezetet, mégjobban erősödik bennem a tudat, hogy jól teszem, amit teszek. Régebben is vásároltam second handben, akkor még más miatt. Most már nem szégyenlem kimondani, hogy ezért is. Viszont fontos, hogy egy minőségesebb second handet talákjunk, mert attól, hogy így ruházkodunk, még adhatunk a milyennek is. Én találtam egy jót. Széles választékkal, szép, minőségi darabokkal, gyakori árkedvezménnyel. A többi nem másodkézből vásárolt ruhám igaz újonnan vettek, de több éve hordottak, és amit már nem hordok, azokat adományként leadom egy gyújtőponton.nA ruhák terén is kerülöm a hirtelen fellángolásból való vásárlást, ami a hulladékmentesség egy elve: nem termelünk felesleges szemetet. Férj még az új ruhát pártolja, de már hangzottak el tőle kompromisszumra hajló kijelentések. 😊

Eleinte nehézkes volt mindent egyszerre megvenni, mert több helyről szerzem be a dolgokat. Ehhez idő kell.Ha valaki szeretné elkezdni, csakis kis lépésekben kezdje. Ami nekünk régen változás volt, hogy kis szütyőkben venni a kenyeret, dobozban kérni az élemiszert (fagyit is abba kérjük), hogy mindig legyen nálunk egy palack víz, hogy textil szalvétába (a belseje nem ázik át) csomagoljuk a szendvicset, mára már alap nálunk. Nélkülük szinte el sem indulunk itthonról. Ebben is lehet és jó is fejlődni, viszont mindenkinek megvan a saját tempója, így véleményem szerint értékelni és támogatni kell minden egyes kis lépést, amivel az a másik tudatosan szeretné védeni a környezetét.