2017. június 22., csütörtök

Örömömre szolgál #65

  • hogy Panni kereszt lányunk rajzolt nekünk egy szép virágot, és futott kitenni a fagyasztó ajtajára, 
  • egy kellemesen eltöltött délután Pozsonyban férjjel, péntek délután felutaztam a fővárosba, férj munka után felvett a vonat állomáson, és nyakunkba vettük az óvárost. Neten rábukkantam egy jó kis programpontra. Eper napokat tartottak az óvárosban. Ettünk finom epres gombócokat, epres császármorzsát,  steaket epres szósszal rózsa kell pürével és grillezett cukkinival, majd mindezt epres mochitoval ittuk le, 
  • levendula kézműves vásárba is mentünk, vettünk finom levendulás-citrom füves házi szörpöt, és levendulás-áfonyás dzsemet, nagyon kellemes hangulat uralkodott a helyen, sok mindenből lehetett válogatni,
  • hogy férj rendesen gondoskodik a beteg feleségéről, azaz rólam, szombaton volt az első mélypont, mikor felkelnem is nehéz volt, sokáig győzködött férj, hogy márpedig ágyban maradok, én meg sokáig az utolsó erőmmel is ellenkeztem....alul maradtam, így ágyból néztem a TV-ben az Anna a zöld házból-t, 
  • hogy mikor beteg vagy annak vannak előnyei, pl. ágyba kapod a reggelidet, nem is akármilyent, ez a következő pont lesz, 
  • Luca és Kriszti nálunk jártak pénteken, és hoztak nekünk kiwis dzsemet, nagyon fini  reggeli van belőle, 
  • kedden Zsófi velem volt, a faluban nem volt víz ellátás, ezért szünetelt a suli is, nem unatkoztunk,  sütöttünk és délután meghívást kaptunk a szomszédba, a gyerekek pancsiztak, mi nők meg beszélgettünk, 
  • mentás tea a szomszédtól, 











2017. június 21., szerda

Eper lekvár ala Veressné módra

Eper szedés után nem jöhetett más, mint eper lekvár befőzés. Így dukál, nem igaz? Hát igen, hogy válaszoljak a saját kérdésemre. Az igazat megvallva teljesen egyedül még sosem főztem be lekvárt. Anyuval rendszerint, amit lehetett befőztünk még leánykoromban (hihi, leánykoromban, érdekes ez így, de hát ez az igazság😉😊), néha már nem csak önszántamból segítettem, hanem mert elvárás volt. 
A befőzés körüli dolgokat mindig is nagy nyűgnek tartottam. Mostanáig. Valahogy fejben hozzánőttem a feladathoz. Most én magam csináltam, kettőnknek. Hogy a őszi-téli napokon együnk egy kis tavaszt. Juuuj de jó is lesz majd! 
Ami az előkészületeket illeti, nem volt meg minden száz százalékosan. De ezért is jön jól néha, hogy "az alma nem esett messze a fájától."Így aztán anyunál feltankoltam kis üvegekből meg cukorból. Az üvegeket gyorsan csili-villire(bátyus szava járása) mostam, majd lépésről lépésre haladtam a receptben. 
Háromszáz gramm eperből készítettem a lekvárt. Tíz percre kb. vízbe áztattam, hogy az eper minden porcikájából kiázzon a por és a föld maradványok. Majd leszűrtem róluk a vizet. Ez után megszórtam a 300 g cukorral, és addig hagytam állni az eper mennyiséget, mígnem teljesen el nem olvadt rajta a cukor, s vízben úsztak az eprek. Ezután bot mixerrel széttrancsíroztam (ez meg az én szava járásom) mindet. A kapott epres masszát átöntöttem egy nagyobb fazékba, adtam hozzá egy egész citrom levét, s addig főztem, míg nem habos lett a teteje.Egy tesztet is elvégezhetünk. Egy kisebb tányérra csepegtessünk a lekvárból, és ha már nem folyik szét, akkor jó. Ha sűrűbb állagút szeretné, hát akkor főzd tovább.Én is így tettem. 

Aztán ha a főzéssel megvagy, még forrón adagold a tiszta üvegekbe, majd zárd le légmentesre. Utána a állítsd fejre az üvegeke úgy 5 percre, majd rakd el őket 24 órás száraz dunsztba.

A végén minden üveget színes matricával díszítettem és ráírtam EPER 2017.



Nem a harmadik kezemmel fotóztam. Férj volt olyan kedves és nem hagyta ki a pillanatot, mikor megtelik az első üveg.

A többit zacskóba tettük és lefagyasztottuk, még jól jönnek a szűkes napokon.

Ennyi lett.



Olyan jó érzéssel töltött el,  mikor a lekváros üvegek helyet kaptak a kamrában. Anyu már kért is egy et belőle kostolónak. Egy kis tálkával maradt ki. Abból mindjárt másnap fogyasztottam reggelire. Szerintem az íze rendben van, azt eltaláltam, de lehet sűrűbbre kellett volna. Sebaj a cseresznye lekvárom jobb lesz.😉

2017. június 15., csütörtök

Szedd az epret!


Mostanában nem bírok magammal, és olyanokat valósítok meg amit már rég szerettem volna. Az eper szedés is köztük volt. Mikor Pozsonyba mentünk vissza az építkezésről, vagy mentünk oda, mindig elmentünk egy nagy eper termesztő hely mellett. Ami a legjobb, hogy ott nemcsak termesztik az epret, de a nagy nyilvánosság degeszre is szedheti magát, és még olcsóbban, mint a bolti áron. 
Másodszorra sikerült eljutnunk. Le se írom, hogy elsőre miért nem, mert csak felhúzom magam saját magamon. 
Hétfőn aztán korábban keltünk a hétvégi megszokottnál (férj szabit vett ki, és én elvonszoltam magammal epret szedni, jó vagyok...), összeszedtük ami egy eper szedéshez kellhet, és elindultunk. Nyolckor nyitotta ki "kapuit" a hely, mi kilenc körül érkeztünk, már akkor tele volt a parkoló.
Jöttek idősebbek, fiatalok, családok kis gyerekekkel, de még baba kocsit is láttam a sorok között. Mondom, nem semmi...
Szó, mi szó, kicsit máshogy képzeltük el a szedést. Mivel hataaalmas területen van ez az izé, gondoltuk elég végigmenni félig egy soron, és megszedtük magunkat, mint a jó gazdagok. Talán három sorban is szedtünk, mire sikerült annyit szednünk, amennyit. De nem is negatívumként írom ezt, hanem hogy milyen sokat szedtek le már előttünk, meg aztán sok volt rajta még félérett.
Nagyon élveztük  a jó időt, még lett egy kis szinünk is. Férjjel a végén konstatáltuk: nagyon jó buli volt. Hát igen, nekünk lassan már ez is bulinak számít. 😆


Nem tudom mennyire látszik hátul a nagy autó sor.



Itt kellett lemérni még szedés előtt az üres kosarakat.


Ennyivel jöttünk haza. Még aznap lekár készült egy részéből. De az már egy másik mese. 

2017. június 14., szerda

Az én bakancslistám




Párszor már írtam bakancslistát, de az főként az évszakokkal volt kapcsolatos, hogy mikor mit szeretnék csinálni. Így aztán született egy tavaszi,  meg egy téli. Főleg azért is állítottam őket össze, hogy jobban teljen az adott évszak, hogy kihozzuk a mindennapokból a legjobbat.
Azonban, egy olyan igazi, mindet bele, egy egész életre szóló bakancslistán még soha nem gondolkoztam, mely bizonyos pontjainak megvalósításához hosszabb tervezés, és idő kell. Mindig is nagy tervező voltam. Aki ismer, az tudja, hogy mindent pontba veszek, bár a család tagjaim valahogy ezt nem értik. Furi dolog tartják, hogy miért kell mindent olyan alaposa megtervezni. 
Szerintem egy bakancslista összeírása nem is olyan egyszerű. Amióta sógoréktól megkaptam ezt a könyvszerű listát, ami valójában egy fűzet, naponta többször is gondolkodom, mik kerüljenek bele a listába. Elkezdni a legnehezebb talán. Maga az agyalás is tök izgalmas, hogy szabadjára engedhetem a fantáziám, no persze a megvalósítás keretein belül maradva. Hiába szeretnék....hmmm...nem is tudom...most nem jut eszembe semmi frappáns.
Másrészt azért is irtó jó ez a füzet, mert egy helyen gyűjthetem azokat a dolgokat(itt éppen 35) amit szeretnék kipróbálni, megélni, és még képet is biggyeszthetek, hogy megvalósult.
Az első oldalon az adatok találhatóak. Minden ott van, amit tudni kell, vagy szeretnék magamról. Még a facebook oldalam, és a vércsoportom is.Az egyéb tudnivalókhoz talán, odaírom: vigyázz, mérgesen harapok is.
A következő pont amiért odáig meg vissza vagyok ezért a könyvért, hogy a második oldalon ötletekkel látják el az olyanokat, mint én, aki az sem tudja mivel kezdje a listáját. Hát nem érdekes, kapsz egy ilyet, ami Téged jellemez (még jó hogy sógor nőm is tisztábban van ezzel), erre nem tudsz élni vele. Hogy az a naaagy frászkarikáááát. No de semmi baj, összeszedjük magunkat, és ripsz-ropsz megvagyunk azzal a listával. De lehet hogy nem...😁



Az ötletek:
  • írni egy könyvet, 
  • elutazni a kedvenc városomba, 
  • egy világkörüli utazás, 
  • berendezni álmaim otthonát, 
  • külföldön fesztiválozni, 
  • kipróbálni a bungee jumpingot, 
  • repülni légbalonnal, sárkányrepülővel, 
  • örökbe fogadni egy kisállatot, 
  • autós moziba menni, 
  • látni a sarki fényeket, 
  • lefutni egy maratont, 
  • palackban üzenetet küldeni valakinek, 
  • elindítani egy vállalkozást, 
  • fát ültetni, 
  • cápák közé merülni (brrr),
  • jéghotelban aludni,
  • delfinekkel úszni, 
  • végighaladni a 66-os úton, 
  • a legjobb szülőnek lenni.









Nagyon kikapcsoló elmélyülni a lapokon olvasható erősítő és segítő idézetekben, és nagyon hatásosak hozzá a képek is. Teljesen a magaménak érzem a sorokat, és roppant feltölt pozitív erővel, és gondolatokkal, hogy igenis élni kell. 


2017. június 11., vasárnap

Eperfesztivál 2017

Az Eperfesztiválnak nagy hagyománya van falunkban. Minden évben érdekes programokkal bővül az esemény, gyereknek és felnőttnek is akad olyan műsör vagy épp látni való, ami a kedvére van.
Tavaly sajnos lemaradtunk róla, ezért megfogadtam, tudván hogy idén már hivatalosan eperjesi lakosként,  részt veszünk rajta. 
Mikor a postás kézbesítette a szórólapot és az egy ingyen tombola jegyet (ami egy bicikli tombola volt és megsúgom, nem, nem én nyertem meg😓), mindjárt végig is olvatam a programot. Ahogy mélyettem el a történetben, annál világosabban láttam: sógorékat erre elhívjuk. Két kölök adott, akik élveznék a programokat, na meg két felnőtt is, akik szívesem kóstolgatnának epres palacsintát, epres gofrit, epres gombócot, eper bort....ugye-ugye😉. 
Így Veresséknél, azaz nálunk, ami terv, vagy gondolat, hamar valósággá válik. Szombaton délután már keresztgyerekeink, no meg a szülők, kopogtattak az ajtón. 😊 Panni gyorsan lezavarta az ajándékozást. Cuki szemeivel a kezembe nyomta a névnapi ajándékom, aminek nagyon de nagyon örülök, és  kösziiiii.. Mégegyszer!😊 Erről is majd kerül fel egy poszt. Még meg-meg csodálom napközben. Süti ezúttal nem készült, bűn is lett volna a sok epres finomság előtt mással kínálni Őket.
A fesztiválnak a helyi sportpálya adott otthont, mint eddig minden évben. Odafele egész végig Panni az én kezemet fogta, és csodáltuk a szebbnél szebb rózsákat menet közben.


Panni az ugráló vár után kipróbálta az íjjazást. Nem hiába. Apukája is űzi.



 Személy szerint annyi ismerőssel és rokonnal találkoztam, hogy behoztam az egy havi adagot. Szinte egyfolytámban ismerősbe botlottam, volt akivel csak köszönni volt időm. Itt  Kriszti kuzinom és Kriszta sógornőm (én így különböztetem meg őket a név miatt) lánya és fia ismerkednek. Nagyon cukik voltak. Egymás szájából vették és adták a dudlit. Kispetit nagyon érdekelte az új csaj.😊


Köriapuval mókáznak.


 Kicsit leültünk az árnyékban. Megnéztük a gyermekdalokat éneklő páros műsorát, sógorék szereztek be eper bort, mindenki megtömte a bendőjét. Ki epret, ki kürtös kalácsot majszolt. Panni természetesen nem hagyta ki az arcfestést se, és előtte még a nagy kézműves sátornál az agyagos asztalnál készített egy csiga családot.



Agyagozás után, míg a fiúk a foci meccset nézték, addig mi lányok megnéztük a lovas bemutatót.



Itt már meghajolnak a műsor után.




 Az utolsó, amit Pannival az első sorokból néztünk, az a helyi alapsuli néptánc csoportjának a fellépése volt. Zsófi és Csabi ebben is szerepelt, ahogy a bábozásban is. A kis szőkeség, aki az első a kék szoknyában, ő Zsófi, Csabi meg a legkisebb fiú.

Zsófi a líder.😊

Örültünk, hogy ilyen kellemesre sikeredett a közös délután. Bízom benne, hogy sógoréknak és a gyerekeknek is tetszett, és hogy nem utoljára jöttek el az Eperfesztiválra.

2017. június 8., csütörtök

Örömömre szolgál #64


  • a sok névnapi köszöntés, köztük Zsófié is, aki sms-t írt nekem ezzel a szöveggel: Szia Anita. Mivel én vagyok a legokosabb, a naptárban megláttam a nevedet. Így hát boldog névnapot kívánok neked.💗😗, 
  • reggeli teázások kinn a teraszon, 
  • közös hétfő férjjel, szabit vett ki, elintéztük ügyes-bajos dolgainkat, 
  • egy szuper vasárnap, utána kicsit szétnéztünk Pozsonyban, és vettünk tároló dobozokat a dolgozó szobába, 
  • az orchdeáim újra bimbózásnak indultak, és vannak újabb hajtások is, 
  • hogy kész van a gyerekszoba, sokkal jobb így naponta többször benyitni oda és nézelődni,  a szoba ablakából egy új perspektívából látunk ki az utcára, 
  • hogy Zsófi tudja mikor kell jönni, a legjobbkor jött, és segített nekem, annélkül, hogy tudott volna róla, 
  • a mai házassági évfordulós vacsoránk, utána pedig tettünk egy rövid sétát a környéken, 
  • gyönyörű házassági évfordulós csokor férjtől,
  • hogy Zsófi mindenképpen meg szerette volna várni Tamást munkából, így igaz lekéstem a zumbát, de a közös séta kárpótolt, és az is, hogy a zumbás lányok meglátva az ablakból beinvitáltak egy laza shakirás csípőriszálásra.😊
  • kicsit kertészkedni, virágokat ültettem át, 

A rózsának ott középen eszméletlen erős, és kellemes illata van.

Az új zumba szerkóm


Harmadszorra sikerült belőne a jó szöget, hogy ne vakulkunk meg a Naptól.