2017. május 29., hétfő

Vasárnap délután

Vasárnap közös kiruccanásra invitáltuk a gyerekeket, a két lány tudott velünk jönni ez alkalommal, Csabit shoppingolni vitték. Az első program egy rózsa kiállítás volt Hamuliakovo nevű faluban, azaz Gútoron, magyarul. Lányok szerint akkor hívhatták már volna Bútor-nak is a falut, úgy menőbb.😊Hamar odaértünk, fél óra volt az egész. A kiállítást ügyesen megtaláltuk, mentünk az orrunk után.

Maga a kiállítás egy szép nagy aulában volt. Több asztalon sok-sok rózsa várta, hogy megnézzük-és illatozzuk őket . Volt minden féle rózsa, kicsi, nagy, vázában, ültetett, sárga, piros, rózsaszínű, fehér, lila. Mindegyikhez volt kis kártya is, melyen a származási helye és fajtája szerepeltek. Nemcsak színükkel, de illatukkal is elkápráztattak bennünket. 




Ohh, gyönyörűűű.

Férjecskémmel.

A két lány tesó.😊



Illat alapján ez lett Zsófi kedvence, és ebből egyet haza is vihetett.

Na kinek a három újjacskája trollkodott bele a képbe?😉



Mindhárman kaptunk egy szál rózsát, az ügyes férjem megdolgozta az egyik nénit (komolyan néni volt, volt vagy hetven éves), hogy kaphassak én is egyet, meg Gabi is.



A kiállítást szépen, tüzetesen végigjártuk, mi fotózkodtunk  ott a legtöbbet, így aztán tovább indultunk. További úticél nem volt beterzve. Felvetettem, hogy ilyen szép időben elmhetnénk a bősi vízierőműhöz. Férjnek jobb ötlete támadt. Hogy nézzük meg ott Gútoron a Dunát. Szeretem az ilyen spontán ismerd meg hazádat kirándulásokat, a lányok is oda voltak meg vissza. A sok víz nagyon hívogató volt, nem is ellenkeztünk, megváltunk cipellőinktől, és élveztük ahogy a lágy hullámokban járkálhatunk. Itt el is időztünk, nagyon jól éreztük magunkat.


Zsófi: Ahh király az élet.

Hárman akrobatázunk.

.....még mindig...

itt már mintha szörföznénk....


éééss győzelem😊

Jó pár métert sétálva a vízben(en)😀 elértünk egy jetskis csapathoz. Zsófi ellenállhatatlan vágyatt érzett, hogy ráüljön az egyik jetskire, és férj intézkedett ez ügyben.

Beültünk ott egy büfébe, ahol négyen egy isteni finom halat faltunk fel vagy két perc alatt, kicsit tovább kellett rá várni, de megérte. Kifele meg egy ilyen szép hattyú példánnyal találkoztunk.

Aki miután meglátott, inkább visszafordult.

Ez a kép egy hatalmas konferencia-és sportközpont létesítmény területén készült. Ez volt a vasárnapi délután utolsó megállója.

Férj, ha valamit a fejébe vesz, eltántoríthatatlan. Ebbe a kávézóba csak bementünk fotózni, azt kijöttünk. Szerintem érthető miért is.😊

A hétvégénk nagyon kellemesen telt, örültünk Panninak, KisPetinek, a lányoknak, Csabinak is arra a pár percre, akinek gratulálhattunk a futó-és rovásírás versenyen elért eredményeihez.

2017. május 28., vasárnap

Pannival #5

Pannit tegnap (szombaton) a szülőkkel való előzetes egyeztetés után kettő után vettük fel, és kis készülődést követően útnak indultunk. Előcsomagolva, tisztán kaptuk kézre a gyereket, az imidzsét kát fonással egészítettem ki, ami kérésére készült. Ez alkalommal a Malkia parkot szemeltem ki kiruccanási célnak. Az egy egyfajta állatkert fél órás autóútra sógoréktól, Szencről. Mivel az idő is nagyon kedvezett nekünk, kellemes meleg volt, így szuper jól telt az a pár pannis óra. 
A leányzó már úton odafele meglepett bennünket kérésével. Idézem: "elmehetnénk majd a körianyu anyukájához megnézni Fidorka kiskutyáját? Ő kedven kutyám." 😊

Megérkezéskor rohant a hintákhoz és a csúzdához? Közben csak mesélt és mesélt nekem. Szépen okosan figyelt arra, amit köriapuval mondtunk neki, láttam rajta nagyon izgatott volt, szinte egyfolytában mosolygott.😊

Hát akkor beszéljenek a képek:

Az első megálló egy simogató volt, ahová bementünk az állatok közé, és simogathattuk őket. Volt ott több nyuszi, disznó is, kenguru (épp a képen), kecske, pávák.



Itt most épp kacsákat nézünk.

A ki szuriták után barátkoztunk egy naaagy teknőssel, aki észrevehetően nem zavart Panni közeledése, többször megsimította kezével az erős páncélt, a gyerek csak nézte, visszafele megálltunk mégegyszer páncélos barátunknál.

Ezen a képen azáért egy állat is szerepel, mégpedig ott a pihenő alatt. Panni úgy kb. minden állatnál az aztiiii szavat hallatta.

Panni épp az oroszlánt nézi. Ja és hogy hol van? A háromszög alakú izé alatt.😊

Itt a külön majom pavilonban vagyunk.  A majom nagyon produkálta magát Panninak, és mivel ketten voltak, a másik nincs a képen, szégyenlősebb, Panni elnevezte őket Peti és Panninak.

Ő itt a kétpúpú teve, akit Panni meg is simogatott, csak körianyu lasabban fotóz a kelleténél,


Pannit pár pillanattal a kép készülte előtt megszállták a bárányok, komolyan mondom körianyu nagyon igyekezett, de ezek a bárányok marha gyorsak voltak.





Az areálban van egy naaagy tó, és itt most épp az úszó kacsákat figyeljük. 

 Én: Panni, nézzél már köriapura, épp fotóz.
 Panni: Na deee köriiiianyuuuu miiinek. (hogy jobban értsétek, nézzétek a kézmuzdulatát.

Na és ki érte el célját?

Kis cukipofa keresztlányunk a kis cukipofa tigrissel. 

Láttunk még hiúzokat, medvét, papagályokat, több fajta tigrist, két nagy oroszlánt, több fajta majmot is. Nekünk nagyon tetszett a hely, szerintem Panninak is. És hogy még emlékezetesebb legyen az élmény, férj vett Panninek egy Malkia park emblémás hűtőmágnest, mivel nagyon szépen viselkedett, úgy ahogy azt szüleinek megígérte. Egész úton hazafele azt a mágnest fogta a kezében és csak nézte.
Természetesen kifele nem hagyhattuk ki a csúzdát.😊

Mivel még gyerek volt az idő, és örültünk, hogy együtt vagyunk, úgy láttam ő is, így hazamentünk hozzánk fagyira, és utána meglátotgattuk a kis fekete kutyát, aki először nem ismerte fel Pannit. Apu segítségével Panni megsimogathatta a kutyust, aki aztán már barátságosabb volt. Kutyasimogatás előtt és után kicsit megfutattuk Pannit a gyönyörű napsütéses Kis-Duna parton, a leányzó közben nagyogat kacagott.

2017. május 25., csütörtök

Örömömre szolgál #63





  • férjjel naplementét nézni a teraszról, közben jót beszélgetni, 
  • hogy alakul az új irodai sarkam a dolgozó asztalomon, vettem két fehér kaspót, amit irószertartónak szenteltem fel, a színező ceruzákat is ebbe tettem bele, ha a gyerekek színezni szeretnének, mindjárt kéznél legyen, a rózsaszín irat-és levél tartót szintén a Teddyben szereztem be, másodjára vettem csak meg, szeretnék még egy kisebb naptárt venni, hogy több helyet nyerjek, 
  • mikor a szomszéd kislány S. rohan oda hozzánk egy csomag csokival, mondván az apukája küldi nekünk, aki a munkahelyéről hozta, mellesleg megsúgom isteni finomak a csokik, és nagyon csábító minden egyes alkalom, mikor a bárpult mellett haladok el, 
  • a szomszéd cicát, Félixet a szép zöldben  lencse végre kapni, és aki mindezt érdeklődve figyeli, 
  • a teraszon vacsorázni az új kinti asztalunkon, 
  • jókat nevetni a zumbás csajokkal. és más szemszögből is megismerni olyas valakit, akit eddig egy más okból más embernek ítáltem meg, de ott akkor a zumbán, mint zumbatrénerre és sportkedvelőre tekintek rá, 
  • mikor a szomszédasszonyom kedvesen meghívatja magát egy kávéra, hogy elmesélhesse, milyen volt a spanyolországi családi kirándulás, és egy szép képeslapot kapni Tőlük, 
  • mikor ma kinn az udvaron írtottam a gyamot kézzel, és odajön hozzám a szomszéd kislány, hogy segít nekem, 
  • Zsófi, Csabi és Gabi öröme, hogy megnézhették a HP utolsó részét, nagyon vágytak már rá, de mondtam én a szavam betartom, csak türelemmel kell lenni, 
  • Pannit és KisPetit látni vasárnap, mindketten úgy megnőttek, kis cuki keresztgyerekeink, 

2017. május 23., kedd

Smoothie #2

Ma megszületett a második gyümölcsturmixom. Az apropó az volt, hogy lefestettem az utolsó szobánk falait még egy réteggel, és úgy éreztem ez jutalmat érdemel. Ritkán csinálok csak úgy magamnak valamit, ezt is gyakorolni kell. Szóval, elő is vettem a hozzávalókat. Ez alkalommal narancsos smoothieval próbálkoztam, egy kis mézzel megspékelve.
Ahogy én csináltam: meghámoztam és felvágtam két nagy narancsot, adtam hozzá két evőkanál mézet, és mehetett is az aprítóba. Khm..mármint a turmixcsináló gépbe.😊 Öntöttem hozzá annyi hideg vizet, míg nem vált szép folyóssá. Nekem  így is elég rostosra sikeredett, de mint kiderült, nagyon is jó volt úgy. 
A banános-almással összehasonlítva kevésbbé volt édesebb, de a sok rost nagyon jól állt neki, és talán a színe is hívogatóbb.
Mivel eper szezon van. szeretném epres-mentás smoothival folytatni a sort, remélem mihamarabb jelentkezem vele is.
Aminek ma örültem, hogy Szilvi, a Pillecukor blog írója éppen ma osztotta meg blogján smoothies posztját, így lesz kitől inspirálódnom. A kellemes, kissé szeles időben, narancsos turmixomat iszogatva a teraszon máris élvezetesebb volt tanulnom. 

2017. május 19., péntek

A smoothiek vonzásában

Férjjel Metroba járunk bevásárolni. Na jó, ez nem egy egetrengető nagy hír. 😊 Mikor belépünk, minden alkalommal szétnézünk az akciós sarokban, ahol már szereztem be magamnak egy szép kis díszes üvegcsét olivaolajra, de igaz nem nindig találunk kedvünkre valót. Most azonban szembe találtam magam egy smoothies pohárral. Mondom férjnek, te vegyük már meg. Ő meg nekem, vegyük meg te😊 Így aztán a kosarunkban landolt. Már egy ideje férj nyagatott az előző bevásárlásokkor, hogy vegyünk egy olyat. Előszür úgy idegenkedtem tőle, de aztán rájöttem, jön a nyár, a jó kis hideg kokteilok, és kevert gyümölcsös smoothiek ideje. Milyen jó is lesz kinn este a teraszon azt szürcsölgetni. 
Nekem sem kellett több, egyik nap munkából hazajövet megálltam a falu zöldséges-gyümölcsös standjánál. Úgy döntöttem, hogy az első banános-almás smoothie lesz. Igaz a banán kisebb méret ben volt, de annal ízesebb és érettebb. Késő délután, mikor férj még nem volt itthon, el is készítettem a gyümis hűsítő italt. Recept ügyében a jól ismert google barátomat hívtam segítségül. Volt ott mindenféle recept, epres, barackos, spenótos, mangós, de mondom, nekem banános-almás recept kell.
Aztán megtaláltam őt, a szuper egyszerű receptet:
  • egy nagy érett banán, 
  • két meghámozott, felkockázott alma,
  • egy LK citromlé, 
  • 125 ml hideg víz (én ezt tejjel helyettesítettem)
Az alapanyagokat mixerben pépesítjük. Én még felöntöttem vízzel, annyival, míg hígabb nem lett kicsit. Amint ezzel megvoltam, öntöttem is át a pohárba. 


Jó hát a színe nem éppen hivogató, hogy gyere és igyál meg, de ezt iszogatva kinn a teraszon ülve olvasgatni az illoolajos brozsúrát este a szép napsütésben igazán pihentető volt. Férjnek is jutott belőle természetesen, a felét eltettem addig a hűtőbe, hogy mire hazaér, hűsítő legyen.
Nooo hát úgy érzem, érezzük, nem ez volt sem az első se nem az utolsó ilyen smoothies probálkozásom.

2017. május 18., csütörtök

Örömömre szolgál # 62



  • hogy vége lett a hideg időnek, nem volt ínyemre a sok eső, és főleg hirtelen eső, meg a borongós égbolt, 
  • hogy Zsófi örült a névnapi ajándékjának, többször is megköszönte, sütöttem muffint is, és előtte fagyival kínáltam a gyerekeket, utána kieresztettem őket, hadd futkározzanak az udvaron, dolgozzák le az édességet, utána elővettem a csokis-túrós muffinokat, és Tamással felköszöntöttök a kicsi lány, aki már nem is olyan kicsi, nagyon értelmes gyerek, sokszor a dolgok mögé is lát. Nemsokára Csabi van soron.😊
  • hogy a nagyszombati szoptatási kurzuson találkoztam egy ismerőssel, így volt társaság is, és az a pozitívum, hogy egy újabb kedves emberrel találkoztam,
  • az újabb szakkönyveimet bújni, melyeket nemrég rendeltem, 
  • mikor férj vasárnap egy csokor réti virággal állít haza Selmecről, amit ő szedett nekem,
  • Gary Chapman könyvét olvasni, 
  • hogy anyuéknál sikerült, amit anyu szeretett volna, leparkettáztunk két szobát, és tesó kifestett, 
  • férjjel kinn vacsizni a teraszon, 
  • egy hete reggelente nem iszom kávét, teára váltottam át, és érzem a pozitív hatást, jobb a gyomromnak is, meg másnak is...
  • férjjel voltunk megnézni Zsófi fellépését Anyák napja alkalmából, és a mikor a virágokat osztogattak az Anyukáknak, Zsófi egyszercsak megjelent előttem egy szép szál piros szegfűvel és NEKEM is boldog Anyák napját kívánt. Hát kell ennél nagyobb öröm olyas valakinek, aki még nem anya? Szorosan megölelt és puszit adott. Most is, hogy írok róla, már elszorul a torkom.
  • hogy Erikának, férj édesanyjának sikerült meglepetést szerezni a csokis-barackos tortával és az ajándékkal. 

2017. május 10., szerda

A nem sütemény

A hétvégén férj szülei látogattak el hozzánk. Oci születésnapját illően megünnepeltük. Most Erika, férj anyukája volt a soros. Ami az ajándékot illeti, egy részével már pénteken elkészültem, a többit meg még szombaton hajtottam be.
 Úgy hozta a sors, hogy pénteken Zsófi nálunk volt, mivel  rovásírás verseny volt a suliban. Más iskolákból is érkeztek  versenyszellemű diákok. Szép, gazdag programmal szórakoztatták a tanulókat és a tanárokat, aminek előnye, hogy elmaradt a tanítás. Így aztán Zsófi lankadatlan lelkesedéssel segített nekem a desszert, a nem sütemény elkészítésében.



Hozzávalók:
  • 300 g OREO keksz ledarálva, töltelékkel együtt, 
  • 100 g olvasztott vaj,vagy margarin,
  • 300 g étcsokoládé, 
  •  250 ml főzőtejszín,
  • recept szerint eper, én konzerv barackor használtam.


Elkészítés:

A 300 g OREO kekszet ledaráljuk, hozzáadjuk a 100 g olvasztott vajat, vagy margarint, majd egy nagy masszává dolgozzuk össze. A kész masszát szétdolgozzuk egy közepes méretű tortaformában, vagy piteformában. Én szilikonos piteformát használtam. Ha tortaformánk van, azt tanácsos sütőpapírral kibélelni, majd azután az alján szétnyomkodni  az oreos-vajas masszát, úgy, hogy a széle vastag legyen. Majd így a formát betesszük a hűtőbe tíz percre, hogy keményedjen meg a tésztaalap. Ezalatt elkészítjük a csokimasszát. Ehhez én 250 ml főzőtejszínt használtam, felmelegítettem, majd ebbe tettük a felkockázott 300g étcsokit. Hogy legyen kicsit sűrűbb, szórtam hozzá egy kevés keményítőt. Szépen elolvasztani benne a csokidarabokat, addig főzni, míg nem csomó mentes és sűrűbb nem lesz. Ezután a hűtőben lehűlt massza mélyedésébe öntjük a csokis főzetünket, majd szépen eligazítjuk, hogy mindenhol egyenlően legyen. Jöhet ra a gyümölcs, majd 3 teljes órára betteni a hűtőbe, hadd hűljön még tovább.







Másnap a fincsi halas ebédünk és ajándékozás után jó lehűlten fogyasztottuk a nem süteményt. Aminek neve: könnyű csokoládés-barackos torta.