2017. április 4., kedd

Helló április!


Bizony nagy betűvel, HELLÓ ÁPRILIS!! Örülök, hogy idetaláltál, hiszen magaddal hoztad a kellemes, jó időt.  Kinn az utcán is már több az ember a megszokottnál, és férjjel is párszor már kinn ettünk, vagy borozgattunk a teraszon. Bár egy kicsit már zavar minket, hogy nem haladtunk az udvarral, de végül is örülünk neki, hogy bármikor kiülhetünk. Igaz már négy nap el is telt áprilisból, azért még nincs késő összegezni március történéseit.

kép forrása: pinterest.com


Először a tanácsadás terén mondhatom volt haladás. Volt pár nyugodt nap, mikor nem készültem sehova, azokat a napokat a tanulásnak, ismeretek bővítésének szenteltem. Kellett is, hiszen jelentkeztek páran újak is, akiknek a szoptatással voltak gondjaik. Pár nappal a foglalkozás után érdeklődtem, hogy haladnak, és nagy örömömre javulás következett azután, hogy voltam náluk. Ennek mindig úgy örülök, hiszen látom, igenis vannak ennek értelme. Hogy nemcsak szakmai tanáccsal látom el őket. de sokszor az is elég, ha lelki támogatást kapnak. Ahogy megfigyeltem, nem mindenki kap támogatást, segítséget a párjától, akitől a legjobban várná. Így aztán nem elég a friss anyukának a szülés után megbirkózni az új helyzettel, még párok közti veszekedéseket is oldanak szoptatás miatt. Sőt még a család többi tagja is sokszor ellene van, ha valaki igény szerint szeretné szoptatni babáját.
Március 18-án meghívást kaptam egy baba ruha börzére, hogy reklámozzam magam. Hát nem semmi események az ilyen börzék. Annyi ember volt, hogy szeget sem lehetett volna elejteni. Anyukák babákkal, kis gyerekekkel, terhesek is akadtak, akiknek adtam ki szóró lapot. Itt most főként a terjesztésen volt a hangsúly, és páran jelezték is, hogy jelentkezni fognak. 
A baba ruha börzén.

Nemrég szlovák Komáromból felkértek tanácsadásra. A kismamával abban egyeztünk meg, ha még valaki csatlakozik hozzá, akkor nagyobb értelme van nekem oda elmenni. Sőt egy komáromi hurciklubb is fel vette velem a kapcsolatot, hogy májusban, a születés hetén szívesen látnak bemutatkozásra. Júniusban is felkértek egy tanácsadásos workshopra, vagy minek nevezzem, ahol több más programon belül én is ott leszek, és lehet tőlem kérdezni, hogyan is működik ez a dolog.
Egy kismama, akinek rendszeresen jártam tanácsadást tartani, a tanácsadás FB oldalán keresztül osztotta meg velem, hogy elkezdődtek nála a fájások. Ilyen módon kommunikáltuk le, hogy mit csináljon, és hálás volt érte, hogy "van mellette valaki", akivel ezt meg lehet beszélni. Meg is könnyezett. Ennyit talán a munkáról.

 A házzal kapcsolatban, amivel haladtunk az a fürdőszoba. Teljesen kész a csempézés, kifestettünk, férj felszerelte a lámpát, össze rakta a mosdót szekrénnyel. Ma fürdeni is tervezünk benne. A WC is kész, már csak a felszerelés hiányzik, és már trónolhatunk is rajta. Átrendeztük a dolgozó szobát, így sokkal tágasabb lett, a hálóba és konyhába vettünk pár kiegészítőt. És úgy néz ki, földet is hoznak nemsokára hozzánk, már csak teherautót kell intézni, amivel elhozatjuk. Kőműves munkásaink pedig a jövő hét végén jönnek dolgozni az udvarral, ha minden igaz. 
Férj még lerakott pár küszöböt, és csempeszéleket ragasztott ott, ahol az ajtórámánál még hiányoztak.ű




A hónapban ünnepeltek is voltak. Sógornő volt a szüli naposunk, férj pedig a név napos. Mindkét alkalomból összeültünk egy kis pitére még kávéra. Sor került sógorék ház avató bulijára is, amire Kriszta nagyon kitett magáért, csupa finomságok kerültek ki a kezei alól a konyhából. Ahogy láttuk az ajándéknak is örültek, egy kerti asztalt két székkel kaptak tőlünk a teraszra. 

Ezt sütöttem a ház avatóra, almás-mascarponés pite, recept innen. A gyümölcsön és a rumon kívül minden passzol.


A hónapban kicsit kreatívkodtam is. Elkészítettem az tavaszi ajtókoszorúnkat, nagyon jól mutat, bár itt-ott potyognak le róla a dísz elemek, de még türelmesen rakosgatom őket vissza. De ahogy ismerem magam, bepöccenek és felragasztom őket ragasztó pisztollyal. Most a kérdés, hogy akkor hogyan tettem fel őket a koszorúra? Egy gumiszerű ragacsos anyaggal. 

Újabban ilyen fahéjas és nutellás csigákat is sütöttem délutánra.

Esti borozgatások, még március elején, mikor még korábban sötétedett.


Önismereti programokban most sem voltam híján. Részt vettem egy a pánikról szóló beszélgető esten. Egy nagyon intenzív két óra volt, ahol a két szervező nyíltan beszélt pánikbetegségéről és depressziójáról, és sok mindent meg is tudtam erről a rosszról. Az ezt követő szerdán már egy meseterápiás esten ültem, ahol A tavitündér mese segítségével elemeztük saját kapcsolatunkat, amiről saját alkotás is készült. A terápiát vezető szakember írását  is elolvashatjátok az estről. És az ezt követő péntek este pedig már ezen az előadáson ültem Reni barátnőmmel. Nagyon hangulatos egy előadás volt, Szalay Ádám ért a kommunikáció nyelvén.
A konyhámban most új ízekkel, hozzávalókkal ismerkedtem, olvasásba most belehúztam, a harmadik könyvet kezdtem el a múlt héten. Az első kettő ez, valamint ez, most pedig ebbe a történetbe kezdtem bele. Igyekeztem végig csinálni ezt a kihívást, az utolsó napokkal még elmaradtam, itt megnézhetitek.



És amit áprilistól szeretnék:
  • Gabi kereszt lányunknak tegnap volt a szülinapja, felköszönteni őt, 
  • 12.-én lomtalanítási akció van falunkban, leadni minden olyat dolgot a kupiszobából, amit már nem tervezünk használni, 
  • beszerezni a húsvéti locsolós ajándékokat, Kispetié már megvan, Pannié alakul, a többi fiúk és pasik még hátra vannak, 
  • húsvéti kalácsot sütni, 
  • sokat kinn lenni a szabadban, 
  • talán újra visszatalálok a templomba is, már olyan rég voltam, 
  • többet kijárni papához a temetőbe, múlt héten meghalt egy fiatal unokatestvérem, 35 éves lett volna idén, de egy hosszú éves betegséggel végül nem bírt el, és ott akkor valahogy ráeszméltem, látogatni kell a már nem velünk lévő szeretteinket is, 
  • kitapétázni a hálószobát, 
  • megpróbálni tojásokat festeni.
Remélem a tervek nemcsak tervek maradnak, és hogy nem felejtek el róluk beszámolni sem.

Nincsenek megjegyzések: