2017. május 2., kedd

Helló május!

Visszaolvasva a tavalyi áprilisról, egy nagy optimizmussal, és jó kedvvel írtam. Ez sajnos az idei áprilisról nem igazán mondható el. Ne értsetek félre, persze történtek jó dolgok, de azok csak ideig-óráig tartanak életben, és miután az az átmeneti öröm érzet elillan, már egy újabb fokkal lejjebb csúsztam a lejtőn, és a helyem átveszi egy más Anita, amit nem tudok hova tenni....

forrás: pinterest.com

Merre jártam?

Egy születés napi ajándékként jártunk Krakkóban. Férj édespaja volt X éves, és mivel egyetemi évei alatt sokat járt ebben a szép városban, így sógorék úgy döntöttek, menjünk el együtt. Igazán van mit ott megnézni, és az odafele út is gyönyörkötettő.  Továbbó ebben a hónapban lezárult  egy féléves időszak, amikor is rendszeresen összeült a meseterápiás csapatunk, és megismerkedve az egyes lánykorszakokkal, dolgoztunk saját belső világunkon, hogy rájöjjünk, hol tartunk most az életünkben. Mindenki kirakta sorjában,-ahogy vettük át a korszakokat- a rajzait, és sok mindent kifejeztünk rajzaink által. Még olyat, amiben most még nem látunk tisztán, de bennünk van. Az utolsó találkozónk végén az egyik csoportársunktól mindenki kapott egy szép mézeskalács formát, valamint a meseterápiás szakembertől(aki egy kedves ismerősöm lett) pedig egy elismerő oklevelet, hogy résztvettünk a terápián.  Legalább is a magam részéről. Egyébként áprilist egy békafutással kezdtük falunkban a második világháború áldozatainak emlékére. Azaz mi a barátnőmmel csak csendes szurkolók voltunk, de mi is kaptunk emlékfotót a régi eperjesi hídról, amit a németek lebombáztak. Az esemény végén pedig leeresztettek egy koszorút a Kis-Duna vizén, mint megemlékezést  a sötét időszakra. 
Selmecen is voltunk férjjel és Ocival. Amíg ők fát vágtak, addig én fotózással ütöttem el az időt. A hónap utolsó napja a MNLJ klubesté volt, mint ahogy eddig is. Kemény volt a téma, kemény volt a beszélgetés is. Négy női sors, négy diagnózis, és négy különbözően megélt "betegség". Szülés utáni mellrák, pánikbetegség több éven át, szülés után kialakult sclerosis multiplex, valamint 15 évesen megélt kétoldalú petefészekrák....Kemény...többet nem is mondok.
A hónap végét is szülinapozásssal zártuk, Bea barátnőmet ünnepeltük xx-dik születésnapján. Tudnak ők bulizni, én is jól éreztem magam a magam módján.
És sajnos veszteség is ért minket, két unokatestvéremet veszítettük el áprilisban.

Krakkóban.



Selmeci virágok.



Mit csináltam?

Húsvétra sokat készültem. Húsvéti kalács készült, volt nagy takarítás, kis diszítés is, tojásokat festettem, ezen az oldalon találtam egy nem mindennapi módszert Sajnos magát a videót nem tudom belinkelni, kicsit lejjebb van,  egy tál és benne férfi borotválkozó hab van a elején. Elolvastam egy nagyon kedves, romantikus könyvet, most ezek vannak az éjjeliszekrényemen, szlovák kiadásban. 
Sokat tanulok, a tanácsadás miatt is, férj szerinte már túl nagy lesz tőle a fejem. De hisz kell!
Gyerekek is voltak nálunk, mindjárt a hónap elején. Ismét volt HP nézés, sokat voltunk kinn, ugróiskoláztunk. 
Voltam egy újabb baba ruha börzén, mentem volna egy másikra is, sajnos lecsúsztam róla...Gyakoroltam kicsit az ökoháztartást is. Húsvét alkalmából Lévára sütöttem egy citromos pitét, és a kimaradt citromhéjból és vízből készítittem házi tisztítószert. Egy nagyobb befőttes üvegbe dobáljuk bele a felaprított citromhéjakat és felöntjük vízzel, majd öt napig állni hagyjuk hűvös helyen. Használata előtt szűrjük le a vizet az üvegből és a tisztítandó felülelet a sütőben jól szórjuk meg szódabikarbónával, majd öntsünk rá keveset a folyadékból. Habzania kell. Ezzel a módszerrel kezeltem a foltos, piszkos sütőt belülről. Még folyamatban a tisztálkodás. 
Többre már nem emlékszem, mert az elmúlt négy hét hozott számos mélypontot, amire nem számítottunk már, de hát egyszer fenn, egyszer lenn. Csak az a lenn ne tartana olyan soká, és ne jönne olyan váratlanul....


És el is fújtam a bóbitáját.

Házprojekt

A házzal kapcsolatban nagy dolgok most nem történtek, azon kívül, hogy végre, többhónapnyi várakozás után megkaptuk a földet, amivel fel kell tölteni a telket. Most még várunk a nem esős időkre, hogy kinn is lehessen dolgozni. A térkövet is kiszállították míg Krakkóban voltunk, apu jött átvenni és kifizetni. A fürdőben, ahova a falra került fel tükrös szekrényke,  már élvezhettük a házi wellnes előnyeit: nagy kád, egy kis bor, fürdőhab nyakig, illatos gyertyák, ás egy jó könyv. Férjjel fokozatosan ragasztottuk fel a padlószegélyeket, a konyhában és a kandallónál pedig felragasztotta a csempeszéleket, még fugázni kell. 
És pár hete a falunkban történt lomtalanítás keretén belül kiraktunk pár nem használt elektronikai kütyüt, és más lim-lomot az udvarról, amit el is vittek. 



Tervek

  • bejelentkezetem egy szülés felkészítő tanfolyamra, mint szakmai hallgató, szeretném mélyíteni az ismereteim, remélem nem leszek a magam ellensége, és el tudok menni oda, 
  • és jelentkeztem egy szoptatási kurzusra is, ami most májusban kezdődik Nagyszombatban, a végén certifikátot is kapok, ha levizsgázom, férj győzött meg, izgulok ez miatt is, 
  • sógorékkal leegyeztük, hogy Panni keresztlányunkat szeretnénk elvinni magunkkal valahová, kinti programra gondoltam, állatsimogató, vagy élménypark, remélem az idő is mellénk áll,
  • tervem, hogy nem tervezek többet, szerintem nekem most ez is elég.
forrás: pinterest.com





Nincsenek megjegyzések: