Vasárnap közös kiruccanásra invitáltuk a gyerekeket, a két lány tudott velünk jönni ez alkalommal, Csabit shoppingolni vitték. Az első program egy rózsa kiállítás volt Hamuliakovo nevű faluban, azaz Gútoron, magyarul. Lányok szerint akkor hívhatták már volna Bútor-nak is a falut, úgy menőbb.😊Hamar odaértünk, fél óra volt az egész. A kiállítást ügyesen megtaláltuk, mentünk az orrunk után.
Maga a kiállítás egy szép nagy aulában volt. Több asztalon sok-sok rózsa várta, hogy megnézzük-és illatozzuk őket . Volt minden féle rózsa, kicsi, nagy, vázában, ültetett, sárga, piros, rózsaszínű, fehér, lila. Mindegyikhez volt kis kártya is, melyen a származási helye és fajtája szerepeltek. Nemcsak színükkel, de illatukkal is elkápráztattak bennünket.
Ohh, gyönyörűűű.
Férjecskémmel.
A két lány tesó.😊
Illat alapján ez lett Zsófi kedvence, és ebből egyet haza is vihetett.
Na kinek a három újjacskája trollkodott bele a képbe?😉
Mindhárman kaptunk egy szál rózsát, az ügyes férjem megdolgozta az egyik nénit (komolyan néni volt, volt vagy hetven éves), hogy kaphassak én is egyet, meg Gabi is.
A kiállítást szépen, tüzetesen végigjártuk, mi fotózkodtunk ott a legtöbbet, így aztán tovább indultunk. További úticél nem volt beterzve. Felvetettem, hogy ilyen szép időben elmhetnénk a bősi vízierőműhöz. Férjnek jobb ötlete támadt. Hogy nézzük meg ott Gútoron a Dunát. Szeretem az ilyen spontán ismerd meg hazádat kirándulásokat, a lányok is oda voltak meg vissza. A sok víz nagyon hívogató volt, nem is ellenkeztünk, megváltunk cipellőinktől, és élveztük ahogy a lágy hullámokban járkálhatunk. Itt el is időztünk, nagyon jól éreztük magunkat.
Zsófi: Ahh király az élet.
Hárman akrobatázunk.
.....még mindig...
itt már mintha szörföznénk....
éééss győzelem😊
Jó pár métert sétálva a vízben(en)😀 elértünk egy jetskis csapathoz. Zsófi ellenállhatatlan vágyatt érzett, hogy ráüljön az egyik jetskire, és férj intézkedett ez ügyben.
Beültünk ott egy büfébe, ahol négyen egy isteni finom halat faltunk fel vagy két perc alatt, kicsit tovább kellett rá várni, de megérte. Kifele meg egy ilyen szép hattyú példánnyal találkoztunk.
Aki miután meglátott, inkább visszafordult.
Ez a kép egy hatalmas konferencia-és sportközpont létesítmény területén készült. Ez volt a vasárnapi délután utolsó megállója.
Férj, ha valamit a fejébe vesz, eltántoríthatatlan. Ebbe a kávézóba csak bementünk fotózni, azt kijöttünk. Szerintem érthető miért is.😊
A hétvégénk nagyon kellemesen telt, örültünk Panninak, KisPetinek, a lányoknak, Csabinak is arra a pár percre, akinek gratulálhattunk a futó-és rovásírás versenyen elért eredményeihez.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése