Tökölődés- 1. levell


Nem tagadom, még soha életemben nem faragtam tököt. Tavaly bátyámnál láttam, hogy a bejárati ajtóban egy mosolygós tök néz ránk. Akkor gondoltam egy nagyot: az új házban ősszel nekünk is lesz egy faragott tök az ajtóban. Ami azt illeti a miénk nem pont ott, hanem teraszon kapott helyet, de még fenn áll az első lehetőség is. A garázsban árválkodik még egy tök. Azzal más terveink vannak, majd az is kap egy saját posztot. Bevallom kicsit tartottam a tökfaragástól. Aki ismer, az tudja, hogy a kés, olló gyerek kezébe nem való sztori rám, mint felnőttre még mindig érvényes. A legutolsó késsel történt balesetem jutott az eszembe, aminek nagyon de nagyon nem volt jó vége. Talán egy hónapja történt. Éppen a cukkinit szeleteltem fel a krémleveshez, mikor egy óvatlan pillanatban egy kis darabkát leszeltem az újjamból. Hát volt pánik, mert nem emlékszem, mikor éreztem ilyen éles fájdalmat eddiggi életem során. Valahogy megoldottam egy kézzel....bár mituán férj munka után szemügyre vette, szerinte elkelt volna pár öltés. Na de már kezd nagyon Vészhelyzetbe átmenni ez a tökös történet, szóval jobb is ha visszakanyarodom az eredeti témához.
Szóval a tök nagy volt, és narancssárga. A két lányt, Gabit és Zsófit ideboronáltam suli és tanulás után. Mint kiderült nekik nagyobb tapasztalatuk van tökfaragás terén, de hát nem szégyen egy gyerektől tanulni. A suliban nekik már többször volt tökfesztivál. Kinn eléggé hűvös volt, így hát a teraszon kreatívkodást behoztuk a konyha és az étkező közé.




A tököt szépen megtisztítottuk, én levágtam a tetejét, a lányok együtt kipucolták, a szemét Gabi és Zsófi felváltva kivágták, a száját én csináltam.

Az utolsó fázis előt egy kis szelfi  Tök urasággal.:)

És este a nagy hidegben készült fotó a kedves, mosolygós Tök uraságról.

Nagyon jó móka volt, és már csak azért is, mert Zsófi megkért vegyek fele részt a tökfesztiválon a suliban.



0