2016. október 4., kedd

Októberi tervek


Azzal talán senkinek sem mondok újat, hogy szeptember, az ősz első hónapja, nagyon gyorsan eltelt. Bár vannak dolgok, melyeket régebbi történésűnek érzékelek. Például, hogy elkezdtek a házon kívülről dolgozni, nekem az már olyan távlatinak tűnik. De, ez csak az én érzésem. Az elején kicsit csüggedtem, hogy ismét belassultak a dolgok, de hát, ugye minden ilyen időszakot egy gyors felzárkózás követ. Hiszek benne. A ház ügyeit nem ecsetelném, arról már itt olvashattatok, nem szeretném untatni a népet. 

Szeptemberben történt más dolog is. Kicsit odafigyeltünk egymásra is. Az első hetet mozival kezdtük. Egy fantasztikusan szórakoztat filmre akadt a választásunk. Hát komolyan mondom, hogy férjnek csitítgatnia kellett, hogy röhögjek már egy kicsit halkabban. Majd kiestem a fotelomból. Nagyon, de nagyon klassz film volt. csak ajánlani tudom, DE CSAK 18 éven felülieknek, mert sok nem szalon képes szó is elhagyja a színészek ajkát. Akkor pipultam be, mikor egy kb. 7 éves kisfiú ült a sorunkban. Na de most szülők, kérem szépen!! Normális ez?? Haladjunk is tovább. Egészen addig a második randiig, amit férj alaposan előre megszervezett. Foglalt egy asztalt kettőnknek egy hangulatos kis étteremben a járásban, utána pedig ismét mozivászon elé ültünk erre a tuti filmre. Ez jutott szeptember elejére.


 A hónap közepén férj unoka testvérének az esküvőjére voltunk hivatalosak, ami egybe esett papa halálának évfordulójával. Kicsit letargiás is lettem, de igyekeztem nem elrontani az ifjú pár kedvét. Az elején még nem jött ki rajtam annyira a bú hangulat... Ami a nász pénzt illeti, majdnem saját ötlettel (az ötlet fele volt az enyém) és annak kivitelezésével felvértezve adtuk át az ifjú házasoknak. Az esküvőre egy kedves szomszéd csajszi készített fel. Kimázolta a képem, és rendes frizurát varázsolt az én oroszlánysövényesen sűrű hajamból. No hát a loknik, miután kiléptem tőle az ajtón, megijedtek az első kis szellőtől, és úgy gondolták, nekem kevésbé hullámos hajjal is megteszi. Pedig tíz perccel előtte nagyon tetszettek a fürtjeim.

Férjnek haladnak a projektjei, sikeresen zárta ezt a hónapot, s ebből a sikerből az elkövetkezendő hónapokra is jut. Ennek nagyon örülök, sokat dolgozik a pasi. Sokszor hallom Tőle, hogy olyan jó ide hazajönni, és neki sokat jelent, hogy megteremtem neki az otthont, a nyugodt hátteret, ami segít neki csak a munkára összepontosítania. Nekem a hónap több szempontból is valaminek a kezdetét jelenti. Találtam magamnak egy itthonról végezhető munkát.  Egy weboldal keresett munka társakat. Jelentkeztem, és így lettem cikkfordítóként ( magyarról szlovákra és fordítva) a csapat tagja, profil is készült rólam. A továbbiakban bemutatom az oldalon, egy cikk erejéig, a még tavaly elindított terhességi és szoptatási tanácsadásom, és online tanácsadást is vezetek majd. Bevallom most őszintén. Nagy tervekkel indultam neki, de valahogy a megélt, nehéz élethelyzetek oldása közben nem jutott a tanácsadásra elég energiám és időm, hogy az jól beinduljon. Ezért is aztán segítettem be férjnek a munkába. Most, hogy ráleltem erre a munkára, erőt ad, hogy folytassam....,valamint a minap jelentkeztem egy rövidített munka viszonyú, gyerek-és serdülőkori rendelői munkára, mint nővér.

A másik nagy változás: coach-hoz járok. Erről sokat nem szeretnék írni, mivel a régmúltban történt személyes dolgok feldolgozásával foglalkozunk, és segít a jövőre koncentrálni. Annyit elmondhatok, hogy végig kíséri az embert egy bonyolult, és hosszas személy fejlődésen, s közben figyeli, terelgeti is, ha visszacsúsztunk picit.
Az olvasást is gyakoroltam. Bele-bele kezdtem könyvekbe, de egy volt olyan, amit talán a legjobban élveztem olvasni. Azóta két könyv is várja, hogy kiolvassam, de most valahogy másra koncentrálok. Jobban élvezem azt az időt, mikor a a gyerekekkel lehetek, csak úgy spontán, és nem kell több hetet várnom, hogy láthassam őket. Így voltunk már egy őszi sétán, szedtünk gesztenyét, és faragtunk tököt, és tanultun is együtt. A hónap végén Reni barátnőmmel egy klubesten vettünk részt, remélem még sok ilyen követi egymást. Nagyon jó program volt, igaz a fotózás nem áll közel hozzám, de azért jó ilyet is hallgatni, többet megtudni erről a munkáról. A KonMarizást  is folytattam. A folyosón lévő komódban szép katonás sorrendbe (már ameddig az van) sorakoznak férj összehajtott pulóverei, nadrágjai, alsóneműi, zoknijai, illetve pólójai.

Mik az októberi terveim?

  • felköszönteni az össze októberi ünnepeltet, 30, 34 és 35.
  • nagyon örülnénk egy Pannis és Kispetis délutánnak, 
  • haladni a házzal, ez  már persze alap, 
  • túl élni egy disznó torost, 
  • tólni magamba a C-vitamint, utálok betegnek lenni, 
  • kezelésbe kell venni a másik tököt is, a nagyot már a lányokkal kivégeztük, 
  • falunkban sorakoznak egymás után a kultúrális események, némelyikre jó lenne eljtuni, 
  • folytatni a coachin-got,
  • többet olvasni.



Megjegyzés küldése