2017. szeptember 21., csütörtök

Ismerkedésem az édes burgonyával


A tegnapi (szerdai) bevásárló körutam során, amit kényelmesen a falunkban intéztem, a helyi zöldséges standnál vettem édes burgonyát, azaz batátát. Nem is tudom, miért ragadt meg rajta a szemem, egyszer csak úgy érzetem vennem kell. Nem hiába, nőből vagyok, mondaná kedves férj. Egyébként mondja is, ha olyanja van.😊 
Ahogy a neten fellelhető receptek között böngésztem, és megtalálta a legtutibb elkészítést, máris összeállt, mi lesz a második fogás aznap. A brokkoli krém leves mellé töltött sült édesburgonya lett. 
Először is a recept azt írta, mossak meg, vágjak félbe két nagyobb méretű édes burgonyát. Hát így tettem, és mostam, félbe vágtam, majd  kb. 30 perc alatt  108 fokra előmelegített sütőben puhára sütöttem őket.Én süldögélés közben megkentem őket egy olivaolajjal, nekem száraznak tűntek. Ezután kivettem őket, és mind a négy félnek kibeleztem a közepét. És hogy mi szerepel a töltelékben, az már csak rajtunk múlik. Lehet egyszerű kis parasztos: apróra vágott vörös hagymát olivaolajon megpirítunk, majd belekanalazzuk a kikapart mélyedésbe, üthetünk rá egy tojást (de vigyázz ne menjen rá az összes sárgája mert kifolyik), majd szórd meg sajtta. A második verzióban a kikapart édesburgonya belet összedolgoztam kockára vágott kolbásszal és kukoricával, harmadízben paradicsomot kockáztam fel és tettem rá mozzarella karikákat, a negyedik töltelék pedig kockára vágott sonka volt sajttal. Mind a négyet, mielőtt még a sütőben landoltak volna 200 fokon, meglocsoltam kicsit olivaolajjal, hogy ne legyen túl száraz. 
Íme a végeredmény:




Férjenk és nekem is nagyon bejött az új íz. De, mint mindig az elején kicsit paráztam, hogy ízleni fog-e majd neki. Szereti, ha kísérletezem, igaz én is, de ha valami nem úgy sikerül, ahogy azt elvárom magamtól, akkor ihaj-csuhaj, meneküljön mindenki.😆 Olyankor még Lui is megsunyik.😅
Nagyon örülök, hogy ott akkor a zöldséges standnál egy hirtelen gondolattól vezérelve két nagy édesburgonyát hoztam haza. 

Nagyon szeretjük a krémleveseket is, és legközelebb már azt próbálom ki. 


Nincsenek megjegyzések: