2017. február 21., kedd

Egy újabb kenyerem

Szombaton naaaagyon hosszú idő után újra kenyérsütésre adtam a fejem. Míg a három gyerek és férj HP bűvöletében jártak majd két és fél órát, addig én a konyhában alkottam. Kapóra jött, hogy éppen kifogytunk kenyérből, és gondoltam a gyerekek örülnének a friss házi cipónak. No kérem szépen a várt hatás megvolt. Még most is látom Csabi és Zsófi arckifejezését, mikor meglátták a friss, gözölgő kenyérkét, miután kivettem a sütőből. A receptet egyik kedvenc blogomról hoztam, aminek Modeszta a házigazdája. Nagyon szeretek csak úgy nézelődni is nála. És az udvarjuk az valami mese!!!! A sok virág, kerti pihenők, beépített terasz, ajánlom Nektek is, nézzetek be hozzá! 
A tészta elkészítése nem volt valami nagy ördöngösség. Bár ő kenyérdagasztó programban csinálta, nekem a két kezem volt a kenyérdagasztó program. Után mág hagytam egy fél órát tovább dagadni meleg helyen, erre a sarokpadon a radiátor mellett letakarva bizonyult jó helynek. A többit már a leírás szerint végeztem. 
Az eredmény egy jó, puha állagú kenyér lett. Amin még javítani kell, az a só adagolása, azzal valahogy nem jutok dűlőre, és a formája nem lett olyan, amilyennek vártam. Nagyobbra formáztam a cipót, így vékony lett.




Íme a cipó az össze lehetséges profilból.😊




Szombaton a gyerekek még a film után segítettek vacsorát készíteni. Ez volt terítéken. A töltelékből maradt ki, így azt fellazítottam egy kis tejföllel, és  melegszendvincsek készültek. 

Megjegyzés küldése