2017. november 7., kedd

Mikor nincs itthon kenyér

Akkor sütünk, mi sem egyszerűbb. Így volt ez nálunk, mikor is férj feladatának kitűztem: vegyél kenyeret. És ahogy nem lepődtem meg úgy igazán, mikor aszondja, hogy elfelejtette. Mondom, nyugi, nem esünk pánikba, ezt mind magamnak. 😊 Még mielőtt azt gondolnátok, hogy nálunk eperfalván vasárnap délelőtt nincs nyitva bolt, elmondom van nyitva. De azt a bolti kenyeret annyira nem szeretjük, és pékség vasárnap délelőtt lévén zárva volt, sütöttem kenyeret. Hogy még szebb legyen a történet, volt alkalmam kipróbálni az új konyha gépem dagasztó programját. Hát majd el aléltam a szépségétől, mikor tökéletes mozdulatokkal dolgozta össze a kelt tésztának való masszát. Bezzeg az kezecskéim nem ennyire kedvesen bánnak dagasztáskor. Tudom a technikát, meg hogy meddig kell dagasztani, de még nem éreztem úgy rá, hogy olyan lágy legyen a tésztája, mint amit  a gépből kivettem. Utána keleszteni tettem a duplájára, és akkor másodszor majd el aléltam, hogy milyen lágyra kelesztette magát a tészta. Nem is kellet mást tennem, mint csak cipó alakúra formálni, jénai tálba tenni, fedővel együtt és betenni sütni. 20 percnyi és 200 foknyi sütés után le vettem a fedőt, és még 10-15percig szép barnára sült. Egész idő alatt egy pohárnyi vizet tettem a sütő aljába. 





Ez az idáig legjobban sikerült kenyerem, kissé sósabb lett a kelleténél, de még az is csak elenyészően fedezhető fel. Szóval örültem, meg büszkélkedtem kicsit, de csak egy kicsit, hogy máskor is ilyen jól sikerüljön. Egy finom házi csirke húsos kenővel fantasztikus vasárnapi uzsonna volt.😉😊

Megjegyzés küldése