2019. augusztus 4., vasárnap

Az udvarunk

A házzal kapcsolatban már rég adtam hírt. Igazából az udvar volt az, amivel nagyon elmaradtunk. Először kerítést akartunk, meg is lett, sok közös munkánk van benne. A fűvel várnunk kellett, mert előtte még szükséges volt lerakni az öntöző rendszert, amivel férj szintén sokat dolgozott. És ügyesen. Ez után már semmi sem állt az utunkba. Igazából amilyen sokáig nem volt füvünk meg virágaink, olyan gyorsan történtek az események. Férj megrendelte a gyepszőnyeget. Egy másik cégtől, mert az előzővel nem haladt az együttműködés.
Az igazság az, hogy nem merültem el az udvar tervezgetésében, hogy milyen virágok hol legyenek. Az úgy jött spontán. Az udvar szélében egy sávban,  körbe mulcs van, abban kisebb-nagyobb távolságokban virágok ültetve.
A gyepszőnyeg lerakásával megdolgoztunk, voltak segítőink is. A legnagyobb esős időszakban hozták, ha jól emlékszem májusban. Aznap reggel is zuhogott az eső, mikor vártuk a füvet. Délre ígérték, pont a megérkezésük előtt elállt az eső, kivilágosodott és napsütésben raktuk a füvet. Fárasztó egy meló volt, de teljes mértékben megérte vele dolgozni, és várni is rá két évet.
A virágokat  a fű lerakását követő napon vettük meg a szomszéd faluban található kertészeti centrumban. Nagyon széles a kínálatuk, öröm volt válogatni a virágok és bokrok közül. 
Az öntöző rendszer is nagyon bejött. Szép zöld a fű, és beállítható, mikor öntözzön, esőszenzor is van hozzá. Ha esik, nem öntöz. 







A levendulák is szépen nődögélnek. Alig várom, hogy saját levendulás limonádét igyunk.





Ezt férj anyukája ültette, mikor a majdnem három hetes kirándulásunk alatt kidöglött a szegfűm. Körömvirág.




Anyumtól, szülinapomra, megnövesztette nekem. 

A fűnyíronk (önálló életet élő)  nem nyírja a fű szélét. Ez a probléma is orvosolva. Férj vett rá egy nagy kézi ollót. Igaz tovább tart a nyírása, de annál többet vagyunk kinn a jó levegőn, és felváltva nyírjuk.



Imádom ezt a virágot. Annyira szép, viszont ahogy kivirágzik, még aznap vagy másnap le is hull a virágja.



Nagyon szeretünk csak úgy sétálgatni, mezítláb, a fűben, nézegetni a virágainkat.  Hűségesen pótoljuk is a folyadékbevitelüket.


Férjtől Valentin-napra kaptam egy kis cserepes rózsát, szétültettem őket három kis bokornak. Ők is sokat nőttek.

Ez a legújabb szerzemény. Szülinapomra kaptam sógoréktól. Még ki kell ültetni.


Rózsafa, ajándékba férj szüleitől szülinapomra.

Ő is bimbózik.

Mikor kiszállították a gyepet.

Itt már három hónappal később. Samu naaaagyon rajta akart lenni a képen.



Ez egy tök véletlenül készült kép, Samu megtámadott és osztogatta a nyelves puszijait.

Úgy érzem, és ezt nem nagyképűségből írom, elégedettek lehetünk a munkánkkal. És miközben ezt a posztot írom, férj befejezte a terasz körüli járdát, csak két oldalt volt.


Nincsenek megjegyzések: