Visszaolvasva a márciusi lezárást, egy nagy hajrááát adtam áprilisnak a starthoz. Úgy érzem a kellő hatás nem veszett el, egész hónapban aktívak voltunk, és nemcsak a házépítésben. Sok minden történt, volt ami a mi elképzelésünk szerint, de akadt olyan is ami éppen nem. De sebaj, még nincs vége az évnek, ajjaj még bizony messze nincs vége.... Minden erőmmel igyekeztem hű lenni a még januárban indított szokásomnak, hogy minden egyes szép, meghitt pillanatot ne hagyjunk csak úgy eltűnni az éterben, azaz maradjon nyoma, így lassacskán de biztosan betöltődött hála füzetkém áprilisi oldala. Hisz ezeket a kis lejegyzéseket újraolvasva tudom, mi minden felejthetetlen pillanat adatott meg nekünk ebben a tavaszi hónapban.íGondolom, már Ti is kiváncsian várjátok...:-)
- napsütötte Duna-part,
- finomakat enni Léván,
- bátyám felhívott és elmesélte a dolgait,
- melegentő napsugarak,
- reggeli összebújások Kispetivel,
- segíteni Tamásnak a házban,
- Panni puszit adott,
- Kispetit pesztrálni négy napig és keresztgyerekeinket fürdetni,
- sok-sok tulipán anyu virágos kertjében,
- Panni mosolygott rám,
- a három gyerek(Gabi, Zsófi, Csabi) mosolya,
- Kispeti huncut mosolya,
- hogy Zsófi szorosan hozzám bújt,
- hogy Gabi egyfolytában beszél,
- sok-sok napsütés,
- reggeli madárcsicsergés,
- orgona a nappalinkban,
- babaillat a lakásban.
És május már várja a következő lejegyzést érdemlő sorokat...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése