Ikrekes mozizás

Nővérem ikergyerekei, Zsófi és Csabi aug. 3.-án töltötték be kilencedik életévüket. Csabi öt perccel korábban, ő az idősebb. Ezen felbuzdulva jött a közös mozizás, mint szülinapi ajándék. Megígértem nekik, hogy ha eljön az idő, őket is elvisszük egy közös programra. Nem is tudtam másként tenni, emlékezetembe vésődödt Zsófi sóvárgó szeme, mikor Gabival mentünk moziba. Aznap sűrűre alakult a napunk, de abszolut nem éreztük úgy, hogy sok lenne. Reggel bátyámnak mentünk segíteni, majd egy gyors zuhany és rohanás a kölkökért. Mint a végén megtudtuk, mi voltunk a meglepetés. Nem is tudták hová mennek, csak annyit, hogy öltözzenek csinosan, és várjanak. Beléptünk a kapun, és csak lestek, mint a moziban. Annyira megilletődtek, hogy nem is tudták leplezni zavarodottságukat. Nővérem sutyiban kezembe passzolta a két gyerek útlevelét, és már indulhattunk is. Nemsokkal az indulás követően kezükbe nyomtuk az interneten rendelt jegyeket. Vizslatták, olvasgatták, majd összenéztek:  Aztaaaa, moziba megyünk! Zsófi, őt NEM jellemző megszeppenéssel, beszélt az úton. Láthatóan nem tudta, hogyan örüljön. Útközben elmesélték, merre jártak E. mamával, hogyan utaztak oda, miket láttak. Győrhez közelítve a nagylánynak már megjött a hangja, és shreckkes szamárstílusban kérdezgette, ott vagyunk már? Pont időben dőltünk be a moziterembe, végignéztünk pár reklámot, és jöhetett a megígért szórakozás. Szenilla nyomában jártunk 3D-ben.




A két gyerek nagyon élvezte, öröm volt nézni őket. Ezért is nem akartunk használati ajándékot, hanem inkább új, szép élményeket ajándékozni, amire szívesen emlékeznek majd vissza. Mozizás után megvitattuk a látottakat, kinek mi tetszett a legjobban a sztoriban. Szenilla "kisgyerekként" 4 voksot kapott. Délután még sógorék és keresztgyerekeink látogatásának örülhettünk.

0