Házprojekt: augusztusi beszámoló



Van, mikor nehéz elkezdeni egy poszt írását, időnként pedig csak úgy dőlnek belőlem  a gondolatok. Most az előző opció van érvényben. Nem is tudom, hogy kezdjem. Nagyon nagy jelentős változás nem volt, bár lebeszéltük a az udvar földdel való feltöltését, de még a mai napig nem történt előrelépés ez ügyben. Türelmesen várunk még. Tapasztalatból tudjuk, hogy az építésvezetőnk sokára jön, de ha belelendül, és hozzánk is eljut a százmás dolga mellett, akkor villámgyorsan kész van a munka, mi meg nem győzünk pislogni. Férj mindjárt költözés után összeállított egy rövid és részletesebb listát, mit is kell nekünk megcsinálni. Ezekből a tételekből ha nem is minden nap, de ahogy időnk volt és ahogy bírtuk, redukáltunk le. Nagyon  jó érzés volt, mikor valami meglett, örömmel pipáltuk ki. Talán most az utóbbi pár napban vettem észre, kissé elfáradtunk. A listán szereplőkön kívül még sok más dologgal is foglalkoztunk. Ennek meg is lett itt-ott az eredménye, több munkát csináltunk magunknak a türelmetlenségünkkel, de végig vittük, ami aznapra feladat volt.

A legnagyobb előrehaladásnak az ajtók beszerelését tartjuk. Felkerült a műszaki helységre, garázsra, nappalira, a hálószobánkra, a folyosóra, a kamrára, a vendég szoba zuhanyára és WC-re, és a két plusz szobára. A beszerelést megelőző héten kiszállították az összes ajtót. Éppen akkor toldotta meg az ajtók magasságát építésvezetőnk. Jól is jött ki, mert még egyszer a szerelők átmérték az ajtókat, így kiderült a fürdőszoba és a fő WC ajtókeretének felső részét és is lejjebb kell hozni. Utána jött a hidegzuhany, hogy azon szobákra teljességgel lehetetlen felszerelni az ajtókat, ahol még nincs leparkettázva, illetve csempézve. Kicsit transzban voltnk egy-két napig, de hála Istennek, a következő héten, a beszerelés hetén, az ajtók felkerültek a hálószobára is, a dolgozó-és  gyerekszobára is. Meg is könnyebültünk. Nem lett volna annyira jó látvány, mert  a hálónk ugye még "pucéran" van, ráadásul raktárként szolgált az üres és meg nem üres dobozoknak. A szerelők nagy munkakedvvel jöttek csütörtök reggel fél nyolc előtt, a megbeszélt időpont előtt. Pizsamában, csípás szemekkel nyitottam ajtót. Kérdem, isznak kávét? ÁÁÁ , hogy köszöni nem, ők már ittak. Mondom, neki hát mi még nem ittunk, úgyhogy iszunk....Igazi kellemes, reggeli kávés pillanatok egyike volt, sosem felejtem.
Szerelés közben.

A hálószóba ajtaja.

A kamra, és balra a folyósóra vezető ajtó.

A két plusz szoba.

Zuhany és WC a vendégszobában.

A garázsajtó.

A következő hétvégén férj szülei jöttek segíteni kifesteni a hálót. Nagyon jó időt fogtunk ki, meleg volt, itt-ott szellős is,  jól száradt. Nekem sajnos beállt a derekam, örültem, hogy fel-és leülni tudok. Győzködtek, hogy pihennjek. Na, de én, pihenni, mikor munka van???!!!!! Így aztán főztem-sütöttem. Férjjel még múlt héten pénteken egyszer lefestettük a háló, gradrób és zuhanyzó falait, amiben Lui cicánk is aktívan segített....




Oci dolgozik, mint a villám.




Idővel kerültek fel képek is a falra, felfúrtuk az órát is a konyhába, megcsináltuk a másik padló-csempe elválasztó listát, megvettük a parkettát a hálóba, kanapé katalógusokat nézegetünk, konyhában is lett egy kis újítás, füvet is nyírtunk (kétszer), rendet tettünk kinn az udvaron is.




Előszobában a tükör, az én művem a díszítés.




A kamra is változáson ment át. Szombaton megvettük a fagyasztót. Rendet tettünk ott is, és valahogy annak is megtaláltam a helyét, aminek hetek óta nem volt. Felszereltük a lámpabúrát és dugóaljzatokat is.
No hát kérem szépen ennyit augusztusról, kiváncsian várjuk a szeptemberi fejleményeket, amiket-úgy döntötten- havonta osztok meg.
0