Vízkereszttel lezárult a karácsonyi ünnepkör. Azonban az ünnepléssel nem kell felhagynunk, ugyanis most egy olyan ünnepsorozat veszi kezdetét, ami janu. 6-tól a húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjt kezdetéig tart. És hogy mi ennek az időszaknak a jellegzetssége? "A farsang a tél és a tavasz küzdelmének szimbolikus megjelenítése is egyben, a tél búcsúztatása és a tavasz várásának ünnepe. A nagy evések és ivások időszaka ez, amellyel a régi korok embere a természetet kívánta nagy bőségre késztetni". Gyerekkoromból nem teljesen rémlik, hogy valamilyen formában űztük volna a farsangról szóló hagyományokat. Ebből kifolyólag is alakult úgy, hogy én nem igazán vagyok jártas ezekben a dolgokban, bár egyre azért emlékszem, ha megtornáztatom az agytekervényeimet, hogy anyu mindig sütött fánkot, amiből egynél többet nem toltam le a torkomon. Hogy miért? Nem szeretem az olyan édességeket, vagy ételeket, amiből kissé tocsog az olaj. Ha meg is ettem belőle, dupla adag lekvárral kentem meg a tetejét, hogy képes legyek legyűrni. Hát igen...Hiába a farsang a bő evészet-ivászat időszaka, én magam még két nyavalyás fánkot sem bírok megenni. De bízok benne, hogy a farsangnak ezen kívül is megvan a maga szépsége.
Ezért is gondoltam összeállítok erről a témáról egy részletes posztot, egyrészt magamnak, másrészt azon embertársaimnak, akik olyan "kapcsolatot" ápolnak a farsanggal, mint én.
"A farsangi népszokások is a tavasz közeledtét jelzik. A kormozás, a busójárás, a téltemetés mind mind a tél mint gonosz elűzését jelképezték. A falusi emberek felöltöztettek egy szalmabábut, és sok tréfa és móka közepette elégették. Voltak olyan települések, ahol a tél és a tavasz küzdelmét jelmezekbe bújt szereplők játszották el. Ezekben a szimbolikus viadalokban természetesen mindig a tavasz került ki győztesen, a tél pedig szégyenében elbujdosott.
A farsangi időszak végén a maskarába bújt emberek házról házra jártak, adományokat gyűjtöttek és köszöntőket mondtak. Annak, hogy régen a legtöbb lakodalom is erre az időszaka esett, az volt az oka, hogy különös kapcsolatot képzeltek az ifjú pár és az ébredő természet között. A farsang gondolatköre a házasság témája körül forgott. Még az is megesett, hogy azokat a lányokat, akik a farsang végére is pártában maradtak, kicsúfolták."- magyarázza a forrás.
A farsangot a tavaszvárás ősi örömünnepének tartjuk, amelyet az egyház a vigasságok miatt nem vett jó néven évszázadokig. A magyar farsangi szokások a középkorban honosodtak meg, német eredetű a farsang szó, az elnevezés a XV. században tűnt fel Magyarországon - magyarázta a szakértő.
A farsang tetőpontja a karnevál, hagyományos magyar nevén "a farsang farka". Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap általában ma is nagy a mulatságok közepette zajlik, télbúcsúztatónak számít. Sok városban ekkor rendeznek karneválokat, Mohácson például a farsang legjellemzőbb eseménye a busójárás. Ez a téltemetéshez, és tavaszköszöntéshez kapcsolódó események közül kétségtelenül a legjelentősebb - mondta a néprajzkutató.
A kereszténység előtti időkből származó farsangi mulatságokat az „erkölcsös” 16. és 17. században nem eredete, hanem bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották.-olvashatjuk a Wikipédián.
Nnnoo, hát pár infót azért sikerült megtudnom nekem is. Tovább vinném ezt a posztot, márcsak abból a szempontból is, hogy szélesítsem látókörömet, a farsangi ételek, díszek, jelmezek, vagy bármi más irányéba, ami a farsanghoz fűzödik. Tarsatok velem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése