2018. július 2., hétfő

Helló július!

Júniusunk meleg is volt meg nem is, időjárás szempontjából, meg megélések terén is. ...türelmes vagyok, tudom, hogy javulnak a dolgok, és megint olyan kapcsolatban leszünk velük, mint régen....
Azért történt jó is júniusban, még ha vannak dolgok, melyek beárnyékolják azt. Férjjel együtt erős, jó csapat vagyunk.




Munka

Nos a múlt hónap szakmai szempontból hozott mérföldkövet. Egy gyereknapi rendezvényen a tanácsadásom képviselve szólhattam a szülésre való felkészülés fontosságáról, illetve ez milyen összefüggésben van később a szülési utáni alakulásokkal. Nem szokásom nagy publikum előtt beszélni, hihetetlenül trémás ember vagyok, de az kissé enyhített a szívverésemen, hogy kis csoportban voltunk. A Minority Kids együttmüködésében kiadásra kerülő kutatási anyagon is dolgozom, egész jól haladok. Egy újabb kismama jelentkezett, hogy kísérjem őt végig a terhessége alatt, egészen a szülésig, és még utána is. A részleteket egyeztetjük. Egy két gyermekes anyuka Karváról (Komárom és Párkány közötti falu) keresett fel, hogy segítség neki a szoptatásnál. Mivel jóval messzebb van, mint ami az alapáron belül meghatároztunk férjjel, feljebb  vittem az árat. Még egyezkedés alatt vagy az ügy, az anyuka nem válaszolt. További két anyuka kért fel szoptatási tanácsadásra, öröm volt velük dolgozni. Ez már olyan anyukával nehézkesebb, aki nem fogékony teljesen a szoptatásra, én tehetek bármit, tanácsolhatok bármit, segíthetek akárhogy, ha maga az anya nem akarja, csak félig-meddig, akkor egy idő után sikertelen bárminemű próbálkozásom. Az elején még megviselt az ilyen, megadatott valakinek a lehetőség, az esély, és nem használja ki. Most már lazább vagyok ebbe, folyamatos érvelésnek és győzködésnek nincs értelme, ha csak én akarom, hogy szoptasson. Természetesen muszáj volt új könyveket rendelnem, már olvasgatom is őket, mindig van mi újat tanulni. Az írással továbbra sem hagytam fel, két cikk is született, az egyik online felületen jelent meg,a másikat még nem hozta le a hetilap.

Ezeket az új felsőket rendeltük, sokkal kényelmesebb viselni, és kellemesebb az anyagja is. Az előzőek a viselés-mosás után összementek, kinőtték magukat.


Merre jártunk, mit csináltunk

Férjjel bevezettünk egy heti közös programot, keddi bicajozás alcímen. Két keréken járjuk be a környéket, egy újabb piros pont, amiért úgy látom, jó helyet választottunk otthonnak. Első utunkon a szomszédos faluba, a tallósi malomhoz tekertünk át. Nem is volt olyan rövid az út, elméletben az volt. :-). Végig bicikli úton, falun keresztül mentünk. A második kedden fagyira mentünk, amit a helyi parkban nyaltunk el, majd a Kis-Duna partján majszoltuk el dobozba rakott vacsoránkat. Múlt keddi bicajozásunk a másik szomszédos falu, Dunatőkésre vezetett, ott egy kanális mentén,  a Kis-Duna tőkési mellék ága mentén mentünk, ahol találkoztunk kecskékkel. A kanális túl partján. Ez a nap végzetes volt, egyrészt felfedeztünk egy eddig alig ismert helyet, másrészt defektet kapott a drága két kerekűm, és még lábadozik, bár már egyszer kapott kezelést. 
A szomszédokkal egy szombati este spontán borozgató estet tartottunk, voltunk vagy tízen, ebből három gyerek, ők természetesen nem ittak. Az ezt követő hétvégén nálunk voltak Panni és Kispeti. Nagyon örültünk nekik, hogy itt voltak. Férj reggel ment értük, est fele meg a szülők szállították őket haza. A két gyereken felbuzdulva palacsintázni hívtuk a szomszéd gyerekeket, hát voltak páran. De semmi gond nem volt, ismerkedtek, játszottak együtt, sőt még át is mehettünk a mieinkkel a szomszédba trampolizni. 
Két kedves szomszéd asszonyommal két illóolajos előadáson is voltunk. Nagyon érdekes volt számomra, tetszett, amit hallottam. Főként, mert ismét bebizonyosododt, hogy természetes eszközökkel is lehet javítani bizonyos egészségügyi problémákat,  sőt erősíteni a szervezetet,de ez persze kevés, ha ezen kívül nem törekszünk az egészséges életmódra. A másik előadás az a aromaterápia hatása a női hormonokra és lélekre címet viselte. Itt néhány dologban magamra ismertem. Egy mérésnek is alávetettem magam, hogy melyik illóolaj számomra a megfelelő, vagy ajánlott. Sok mindent kimutatott az a mérés....
Ez a hónap az előadásoké volt. Beregisztráltam egy következő érdekes eseményre. Nagyon örültem, hogy rátaláltam erre, mert már rég motoszkált az is a fejemben, hogy jó lenne kovászból kenyeret sütni. Tudtam, hogy nem egyszerű, de ott csak ámultam és bámultam micsoda szakértelemre és tapasztalatra van szükség, hogy jó kovászos kenyeret tudj tenni a család elé. Talán ezért is vonakodok még mindig, hogy belefogjak. Pedig csak az első lépést a legnehezebb megtenni. Kovászt a helyszínen kaptunk...
Júniusba még egy érdekes közös program belefért. Férjjel elmentünk az első csilizközi őstermelői piacra. Már csak körbe nézni is jó volt, nagyon hangulatos volt. Persze szereztünk be pár kincset, na de nem pont zöldséget, vagy gyümölcsöt. Olyan érdekességeket kerestünk, amit a boltban csak úgy nem lehet megvenni. Hát volt mit raknunk a bevásárló szatyrunkba....:-)

Eeeenyi gyerek volt nálunk. A legfiatalabb még benn alszik a vendégszobában.

Ez a köri apu nagyon erős.:-)



Első kedd.

Második kedd. Fagyizunk.

Név napi ajándékom. Juujj de nagyon örültem. És a benne leírtak egy részét nemsokára praktizálhatom, ugyanis Zero Waste bolt nyílik nemsokára a környékünkön.

Még májusban vettem, júniusban olvastam el. Nagyon hatásos, őszinte könyv.

Júliusra tervezett, június végén elkezdett olvasmány. Néha rossz belegondolni is, milyen tapasztalások jutnak egy 13 éves rejtőzködő zsidó lány számára.

Mikor férj mindenhez ért.

A kincsek: abonyi méz, bodza bor és likőr(óóó azt kóstoltam, valami mennyei), levendula szörp, és epres bodzás lekvár. Természetesen mind házi készítésű.

Második kedd, vacsora a folyó parton.

Én a piacon ezt ettem: vanília krémes gyümölcsös csoda kosárka, természetes hozzávalókból,  ráadásként műanyag villa helyett fából készültet kaptam. Férj ezalatt kemencében sült magyaros pizzával tömte magát.

Harmadik kedd esti bicajozás, a vége fele. Itt már a defekt megvolt, csak én még nem tudtam róla. 

A ház projekten belül a kerítéssel dolgoztunk szinte minden hétvégén, vagy ha nem is azzal, akkor a vízparti telkünket tisztogattuk. Férj vett egy erős motoros fűnyírót, így már azzal írtja az újra kinőtt gazt, ami már kezd egészen fű formát ölteni. Én közben szedem össze a szemetet, a száras ágakat, gallyat, lazítom a még itt-ott bokros részeket,  hogy könnyebb terepe legyen a fűnyíráshoz. 
Jól ment mindkét közös munka.:-)




A postaládán kívül már csengőnk is.:-)

Ennyit júniusról. Júliusra tervezünk egy napos kirándulást, ha az idő is engedi. Reméljük összejön még egy csónakázás, Pannival együtt.  Barátnőmmel lánybúcsúzunk, majd férjhez megy. Arra is illő lenne már valami ruhafajtát vennem. Ami a házat illeti, a füvet szeretnénk megrendelni és lerakatni. Előtte még férjnek dolga van az öntöző rendszerrel.


Nincsenek megjegyzések: