Ó, a szemünk előtt nőnek fel, kezdhetném szentimentális stílusban is, den nem teszem, mert a párától nem látnék aztán....Viszont igaz. Nagyok már. Nagyok lettek a gyerekek, akik sok mindenben nem is annyira gyerekek.Tizenhatévesek, az egyik gimis, a másik szakközépsulis.  erveik vannak, nagy terveik. És ez jó. Az egyik szinte mindent észben tart, megszervez, a másiknak meg mindent észben tart és megszervez az egyik. Kiegészítik egymást, már odabenn is ezt csinálták. Az egyik nincs meg a másik nélkül, a másik  meg az egyik nélkül.

Szinte már majdnem felnőttek, de azért még megnyilvánulásaik megtartják őket a pubertás világukban. Ennek fényében próbáltam az ajándékot is megválogatni. Hogy legyen kézzel fogható is, meg emlék is. Egy gyors nyári tortát dobtam össze, amit a hűtő és kamra ad hozzávalókból készítettem és egy szép délutánon a teraszon fogyasztottunk el kellmes, laza és jó hangulatú beszélgetés mellett. Ez volt az emlék része. Az ajándék másik része meg könyv, kedvenc édesség és ruhavásárlasi ajándékutalvány. 

Akit esetleg érdekel a recept. Mindent szemre adagoltam. 

- háztartási keksz összetörtve,  vegavajjal msasszávvá dolgozva,majd a tortaformába egyenletesen szétnyomkottam.

-mascarpone kevés jogurttal és datolyasziruppal összedolgozva. Ez volt a krém része.

- tetszőleges idény gyümölcs a tetejére. Nekem  most szedrem és barackom volt itthon, háztáji természetesen. A szederből kiraktam a 16-ot, barackadarabkákkal pedig díszítettem a szélét a hidegtortának. Még délelőtt állítottam össze, több órát pihent a hűtőben.

Jelentem háromszor is vágtak belőle maguknak, az utolsó szelet kettejükre maradt,  amit Chandler és Rachel módra ettek meg, igaz nem a padlóról. Joyként beszálhattam volna én is a villámmal, de ez az ő napjuk, tortájuk volt.